Black Lagoon: The Second Barrage

Újabb tizenkét rész a kedvenc szállítóinkkal Roanapra véres területein, majd japán nyugodt vidéke is színre kerül. 

A történet ott folytatódik, ahol abbamaradt. Vagyis jöhet az újabb munka, újabb lövöldözés, újabb hullák. A szokásos napi rutin, ami néhány rész akcióban részesít minket. Az előző részekhez képest, itt nem a egy rész - egy ügy minta játszik, hanem inkább a több részeken átívelő munka.

Revy még mindig ugyanolyan makacs. Kapunk egy-két képkockát a múltjából, de nem tudunk meg semmi többet. Talán így a legjobb. Dutch és Benny még mindig olyanok, mint voltak, ezért nem kell aggódni, hogy kiestek volna a szerepükből. Rock, minden aggodalom forrásnak a központja. Gondolkozik, és sokat. Még mindig nem tudja hol a helye, tényleg odavaló-e.

Az ügyek most is élvezetesek. Nekem a legjobban az ikrek története jött be, az elég beteg volt, meg kaptunk néhány infót kedvenc apácánk, Eda, múltjáról néhány infót. Bár egyáltalán nem sok, de több, mint a semmi.

Mégis itt már más is megmutatkozik, nem csak az, hogy Revy-ék szállítgatnak ezt-azt. Mivel az ikrek felkeverik Roanapra hétköznapjait, sokkal több a halott, mint általában, ezért a város "vezetői", Balalajka, Mr. Chang és egy harmadik fél összeül egy megbeszélésre. Makacs emberek, úgyhogy sok minden nem sül ki belőle, de végre Mr. Chang-et mutatják. Igen kevés szereplést kapott a második szériában, bár az elsőben se sokat, de akkor is.

Mr. Chang

Itt jobban előjön, mennyi ereje is van a Hotel Moszkvának és Balalajkának, mert szinte egész végig szervezkednek, Roanapra-n és Japánban is. Még mindig ez a legjobb "lövöldözős" anime, talán azért mert nem csak egy csihi-puhi, hanem van történet is. Karakterek még mindig lenyűgözőek. Revy lelkivilága még ápolásra szorul az biztos, Rock még mindig össze van zavarodva. Talán sok a vér, a hulla, de akkor is ez egy nagyon szórakoztató anime, főleg mert a humora se utolsó.

Revy... mosolyog

Nem különbözik semmitől az első sorozatban. Itt is vannak munkák, hol jók, hol rosszak. Itt is kapunk Revy kitörésiből, azonkívül megtudjuk milyen fegyvere van. Az opening és az ending szerencsére még mindig ugyanaz.

Ez az az anime, amit bármikor meg lehet nézni. Kellemes kikapcsolódás néhány órára, sok lövöldözéssel, fenomenális párbeszédekkel, és néhány érdekes kérdéssel.

Pont: 10

Kedvenc szereplő: Revy, és akkor is ha keveset szerepelt Mr. Chang

Unszimpatikus: ------------------

Idézet: "Ha szükséges őket se kímélje."

Videó+felirat:  Yuri-nak még mindig köszönjük a feliratot. :D

Ano Hi Mita Hana no Namae wo Bokutachi wa Mada Shiranai vélemény

Még az opening se ment le, de én már elkezdtem picsogni. (Itt jöttem rá, hogy még tudok sírni, és elérzékenyülni.) Ez egy kivételes darab. Szép történet a barátságról, egy barát elvesztéséről, a barátok bizalmatlankodásáról, saját problémák leküzdéséről. Röviden. Röviden AnoHana. 

Volt hat barát, akik még kisgyerekként együtt játszottak, de mikor egyikük meghalt, a kis csapat útjai szétváltak, mindenki ment a saját útjára. Nagyjából tíz év telik el, és belecsöppenünk az eseményekbe. Régebben, aki a kis csoportjukat vezette, Jintan, most nem jár iskolába és egész nap gépes játékokkal játszik. Egész végig rajta lóg egy fehér ruhás lány, ami később kiderül, hogy Menma, a halott gyerekkori barátja. Igen! Látja a "szellemét", nem úgy néz ki mint egy szellem, elvégre szilárd teste van. És itt jönnek a bajok. Senki se hisz Jintan-nak, miszerint Menma visszajött. Volt barátai többsége azt hiszi, hogy őrült, vagy nem dolgozta még fel Menma halálát, egyedül Poppa hisz neki. 

És itt jön képbe a cselekmény főszála. Menma kívánsága, amit teljesíteni kell. Az első hiba a tervbe, hogy Menma se tudja, mi a kívánsága. A második, hogy ragaszkodik hozzá, hogy együtt ők hatan, Menma-t beleértve, kellenek hozzá. Megy a találgatás, mégis mi lehet az és egyre csak összehozza őket minden. 

Srjon mindenki...

Viszont minden részben ott van a keserűség, a mi lett volna, ha. Jintan, Anjou, Poppa, Tsurumi és Matsuyuki is mind azt szerették volna, ha az a nap soha nem történt volna meg. Ha amit akkor tettek, nem tették volna. Mind csak gyerekes kíváncsiság volt, de egy nagyobb történésnek az előfutára. Soha nem szabadultak az akkori bűntudattól, hogy ott voltak, és tettek valamit, vagy egyesek esetében, nem tettek semmit. Annyi érzelem van ebben a tizenegy részben, hogy elmondani is lehetetlen. Kifejteni azt a sok látott dolgot, kit mi bánt, de ezt nem is teszem, mindenki nézze meg magának.

Levelek...

Érdekes volt reagálni, hogy ki miként látja a dolgokat, mennyire is el akarja felejteni azt a lányt, vagy éppen csak túl akar már lenni az egészen. Mind azt hitték, hogy ez már egy lezárt történet, de nem volt az. A saját maguk hibáztatása mellett feltűnik még a jól ismert szerelem, mert az ilyet, azért nem lehet kihagyni, ami itt kivételesen nem is baj. Bár a figyelem hiánya, hogy ki is szerelmes kibe, észveszejtő tud lenni. Egyikük se veszi észre. 

Nem hinném, hogy van olyan karakter, akit nem lehet kedvelni, még a hátborzongató Matsuyuki is szimpatikus egy időre. Bár neki a pálfordulása gyorsan történt, ezért kicsit valótlannak hatott. Tsurumi volt még az, aki távol állt tőlem, és túl keveset tudtunk meg róla, pl. Anjou-ról árnyalatnyival többet kaprunk. Menma nagyon szerethető, a maga saját kis hibáival. Poppa-t nagyon sajnáltam, a mindig vicces Poppa-t. Ebben a történetben mindenkit lehet sajnálni. A családról még nem is ejtettem egy szót se. Érdekesek voltak. Látszott, hogy szétesett a családjuk, az anyja már szinte nem is törődik semmivel, a testvére el van hanyagolva, talán az apja az egyetlen, aki tudja, hogy nem a múltban kell élni.

Nagyon megindító, érzelmes, siratós, szóval csak papírzsepivel, főleg az utolsó részt.

Pont: 10

Kedvelt szereplő: Jintan, Menma, Anjou

Unszimpatikus: Nem volt.

Kedvenc idézet:                               " - Most mát lehet?
                                                         - Most mát lehet!"

Videó: AA, Köszi :) Ti munkátokat mindig felüdülés nézni.

2011 nyár - első pillantás...

Nem sok mindenbe néztem bele, de itt van néhány.

Sacred Seven: Elnyomott hatalommal egy főhős pasi, aki karakterileg el van veszve, vagyis nem mutat semmi újat. Ha éppen a rossz uralja, akkor kinő egy szarv a homlokából, és így úgy néz ki mint egy egyszarvú. Ezenkívül, kapunk egy Sebas-chan klónt, és cuki kislányokat. Szóval, nem nagy szám, de gúnyolódni szívesen fogok rajta, mennyi sablont fognak belerakni. (És nem vagyok szemét kicsit se)

Nurarihyhon no Mago: Sennen Makyou: Kezdődik egy jóképű démonnal és folytatódik a 8 éves Nura-val. A főhős még mindig idegesítő, a lányok is, a youkai-k  azért jó fejek, bár ott is van néhány idegesítő alak, Yuki Onna, Atobe... stb... Ez a rejtett belső már másodszor tűnik fel, az eltitkolt erő, milyen érdekes. *szarkazmus*

Natsume Yuujinchou San: Az egyetlen normális anime ami hozta a formáját, kedves youkaik-kal, Nyanko-sensei és még Madara is nagyon jól alakít. Nincs panasz. És a következő részben lesz Tanuma :D

Kamisama Dolls: Egyértelmű, hogy az a falu sáros, de nagyon. Mindenki nekik engedelmeskedik? Meg az a szentély.. Aki biztos tud valamit. De az is lehet, hogy őrült, remélem nem fordul át ecchi-be.

Usagi Drop: Ez szép és aranyos volt. Biztos lesz itt dráma, szinte érezhető. Ezt jól megcsinálták.

Blood-C: Nappal ügyetlen iskolás lány, este gyilkos. Unalmas felállás szerintem, de gondolom lesz benne valami extra.

Ikoku Meiro no Croisée: Japán lány Franciországban... Tetszett. olyan kis nyugodt, csendes konfliktusú, két külön ország viselkedésének normáiról, hol mi  a fontos.

Itsuka Tenma no Kuro Usagi: ecchi, de mégis a történet maradásra bír, meg amit elkezdek, azt be is fejezem, ha csak nem valami szörnyű-kibírhatatlan, de ez messze van attól. Van itt szakadó fej, vér, halál, loli, nem-loli, rossz fiú.

Giant Killing vélemény

Ez egy gyöngyszem! Jó, azért akkor nem, de van benne potenciál, ami néhány anime-ből hiányzik, szóval, nem egy sima, rúgjuk a labdát és nyerjük meg a meccseket. Sokkal több, még ha nem is jön le elsőre, bár ki-minek fogja fel.

Van egy japán felnőtt focicsapat, az ETU, akik miután a régi csapat játékosai elmentek külföldre, nincsenek formában, bár ez inkább az évenkénti edző váltás az oka, mivel soha nem találtak elég jót. Most viszont Tatsumi, az ETU egyik régi játékosa visszajön, miután megkérték rá a menedzserek, és ő lesz a csapat edzője. Viszont nem mindenki nézi ezt jó szemmel, a régi szurkolók és a csapattárs árulónak titulálja, ami első ránézésre őt nem nagyon zavarja.

Elsőnek minden nagyon illékony. Mindenkinek el kellett fogadnia az új edzőt, aki úgy látszik csak hülye feladatokat csináltat velük, és semmi értelmeset. Főleg akkor hívja ki mindenki ellenszenvét, kétségét, amikor elveszi Murakoshi-tól a kapitányi rangot, ha így fogalmazunk.

A történet nem halad olyan gyorsan előre, mégis egy olyan anime, amit könnyűszerrel lehet darálni. Az első néhány részbe bemutatják nekünk a szereplőket, kit is kell szeretni, és kit utálni. Jó, utálni, azért tényleg nem sok mindenkit lehet, de próbálkozni szabad. A karakterek nagyon szerethetőek, főleg Tatsumi, azzal az önelégült arcával, amikor sikerül a terve. Vagy amikor felméri az ellenfelet, és nézi, nézi, nézi, a kapitányt, és egyszer csak elmosolyodik, mintha mindent tudna. A többi szereplőről csak minimális anyagot tudunk meg, így nem lehet ítélkezni. Az úgynevezett "Herceg" is egy nagy taktikus, a kiváló passzaival, és az arrogáns szövegeivel, mintha már ő is látná előre a játékot. 

A csapat

26 rész tele focival, de itt kivételesen nem a hihetetlen rúgásokkal próbálnak gólt szerezni, hanem sima, normális foci. Nem sok meccset láthatunk talán négyet-ötöt az egész anime alatt, de néha már unalmas volt, ha nem Tatsumi volt a porondon. (Igen, Tatsumi fan vagyok ^^). A másik erőssége az animének, hogy több szempontból kapunk betekintést a csapatról, a játékosok gondolatairól. Még az elején a csapat ketté volt osztva, a végére már könnyen egy csapat lettek. Izgalmas volt végignézi, ahogy a játékosok bánnak egymással. Itt fontos szerepet játszik a rajongók és a csapat közti kapcsolat, ami először csak egyoldalú a rajongók részéről. Van viszály az új és a régi rajongók között, úgyhogy minden bonyodalomra lehet számítani. 

Tatsumi örömködés közben

Szóval milyen is röviden ez az anime? Taktika, személyes élet, gondok, Tatsumi szövegei, a bizalmatlankodás, rajongók bizalma a csapat iránt. És persze foci.

Pont: 9

Kedvelt szereplő: Tatsumi :D

Megfojtani való szereplő: Hm... Natsuki-t nem szerettem.

Idézet: "Jézusom, a tudatlanságodtól aranyos idiótának tűnsz." by a Herceg

Videó és felirat: Szomorú hír, de nincs végig felirat hozzá magyarul, de látogassátok meg az AA-t, a videó, pedig a kedves cyber12 oldalon találhattok linkeket. 

Black Lagoon vélemény

Vér, fegyverek, felboruló autók, rakéták, szállítás, harcok. Nagy vonalakban, de őszintén.

Revy, Dutch és Benny. A legmegbízhatóbb és legjobb szállítók kis csoportja. Feladatuk, hogy pénz ellenében, teljesítik a rájuk rót feladatokat. Nincs bűntudat, nincs lelki szutyok.

Az első részekben csatlakozik hozzájuk, egy először általuk fogvatartott japán srác, aki egyáltalán nincs otthon a fegyverek világában. Miközben fogva tartják, addig az ügynökség, ahol dolgozott, halottnak nyilvánítja. Így csatlakozik a szállító csapathoz, aki foglyul ejtette őt.

A történet itt kezdődik el. Lett egy négyszemélyes csapat, ami minden feladatot képes elvállalni pénzért. Így a sok küldetés közben számos tulajdonságot fedezhetünk fel egyes szereplők között. A főszereplők egyértelműen ők, így nincs mitől félni, nem hal meg senki közölük, egyelőre.

Egy nagyon jó sorozattal állunk szembe, még jó, hogy sokszor kezdem így el a bevezetőt, már unalmas lehet. A szereplők valami zseniálisra vannak megalkotva. Nem tudunk meg senkiről sokat, ez az Alvilág, drog-, és fegyverkereskedelemmel, a bizalom pedig nem olyan ismert arra felé. Benny boy, ahogy Dutch becézni szokta, meg is említi neki, hogy két éve ismeri őket, de nem tud róluk semmit. Senki sem érez rá késztetést, hogy a múltjukat megosszák egymással, így nem voltak nagy drámai jelenetek, de kapunk kicsi ízelítőt néhány szereplő múltjából. 

Szép...

A helyszín Roanapra, a fegyverek és a bűnözők városa. És a Szállítókat mindenki ismeri, sőt tartanak is tőlük. Kisebb-nagyobb harcokra sor került, és nem lehet rájuk panasz. Sok fegyver, golyó, és még több vér hullik a tizenkét részen keresztül, de azért a lövöldözésen kívül mást is kapunk. Először is, Rock beilleszkedése, a csapat megszokása, majd jönnek Revy részéről a bizalmi problémák, amik eszméletlenül jól vannak megcsinálva. Legjobb részek, amikor Revy-nek el van borulva az agya, és Dutch egy kicsit megszólja, az valami fenomenális jelenet. 

Revy és Mr. Chang, a hasonlósaág

Az egyik nagy hatalom a Moszkva Hotel, Balalajka vezetésével, aki gyakran kéri fel Dutch-éket a munkára, a Triád vezetője, Mr. Chang, akivel nem sokszor találkozunk, de nagyon jó személyisége van. Van ahol, csak piti kis Hitler majmolók az ellenség, viszont van, hogy egy pszichopata ikerpár, vagy egy nagyon elszánt cselédlány. Mindegyik tartogat meglepetést, szörnyülködést. Személy szerint, az ikerpár története elég durva colt, úgyhogy nem csodálkozom, mi is lett belőlük. Persze vannak szövetségeseink is, például Eda, aki egy fegyverkereskedő apáca vagy a kocsma tulajdonosa, akinek a kocsmáját mindig szétlövik. 

Talán itt meg kell említeni még a zenét, mert az kivételesen kiemelkedő. Az opening pörgős, teljesen az animébe illő, még az ending lassú, instrumental, szép képi világgal. 

Pont: 10, mert megérdemli

Kedvelt szereplő: Revy, Mr. Chang, Dutch, Eda... szerintem csak ők.

Nem kedvelt szereplő: Hm... az ellenség? :D

Idézet: "- A három legveszélyesebb nő a földön.
              - Totális pusztítás."
       "-Inkább megmutatom neked az agyad színét."

Videó és felirat: Itt a videó, itt pedig a felirat. Azt hiszem nem túlzok nagyon, ha azt mondom, hogy Yuri, mindig a legigényesebb feliratokat szokta kiadni. Köszönjük, Yuri :D

Sekaiichi Hatsukoi, a sorozat

Vigyázz shounen-ai!

Három pár szereplő, akik próbálnak magukkal megbékélni, érzelmeiket felismerni, szerelembe esni egymással. Na, ki lepődött meg?

Onodera Ritsu az irodalmi részlegről került a manga részlegre a családja kiadójától. Kezdőként még sokat kell tanulnia a manga szerkesztésről, de főnöke Takano szívesen segít, ha Ritsu segítséget kér, persze, ezt nem teszi. A kis bolond... Nem ismeri fel régi szerelmét, akinek szerelmet vallott, miután annyit leskelődött utána. Újra itt vagyunk hát.

Nem lepek meg senkit, ha azt mondom, hogy Ritsu végül megtudja, hogy régi szerelme a főnöke, és elég zavarba jön, és próbálja elkerülni minél jobban kedves főnökét.

Mondhatom, hogy ez egy más shounen-ai anime. Ez ténylegesen szól is valamiről! Manga szerkesztés körül forog a legtöbb, ami végre sokkal kellemesebb, mint hogy vannak és evődnek, és nem történik semmi. Sok dolgot tudhatunk meg, főleg a végén, amikor fogalom magyarázás van. Ezenkívül számos mellékszereplővel futunk össze, akik elég sok szimpatikus tulajdonságokkal bírnak.

Visszatérve Ritsu-ra és Takano-ra, őket látjuk a legtöbbször a képernyőn. Személy szerint nekem ők a kedvenceim. Ők tűnnek a legproblémásabbnak, de a félreértések már kezdenek klisésé válni, és köztük pont ez volt a bonyodalom. Javítok, még mindig ez. Takano nem kérdez, de pedig én marha kíváncsi vagyok, hogy-hogy lehetett Ritsu-nak menyasszonya, még ha csak egy félreértés is volt. Kapcsolatuk változott folyamatosan, hol hideg, hol meleg. Itt meg kell említeni az ellenlábas Yokozawa-t, ah, szerelmem. Yokozawa, Takano barátja az egyetem óta, Takano viselkedését, pedig Ritsu-ra keni, miszerint, ő miatta változott meg. Itt meg kell említeni, hogy Yokozawa nem illik Takano-hoz, Yokozawa-hoz sokkal inkább valaki más, például Isaki-san, másik szerelmem a kiadónál. *sóhaj*

Annyira szép ez a kép...

Jó, térjünk át inkább a második párosra, Tori és Chiaki. Chiaki, mint mangaka, Tori, mint a kéziratot beszedő emberke. Szerelembe esnek, persze Chiaki nem tud róla, ő az ártatlan kis ma született bárány, aki nem hogy Tori érzéseivel nincs tisztában, de sajátjával sem, igazi változatosság. Nem sok részt kaptak, 3-4-et talán, de nem sokáig jutottak. Mint mindig itt is van egy harmadik, Yuu, aki szereti Chiaki-t, és aktit akar róla készíteni, amit az utolsó részben meg is enged, és akkor... Hol is tartottam? Áh, igen. Őket nem szerettem. Chiaki túl naív volt, Tori-t se szeretem csak a hangját, mert az Nakamura Yuuichi szólaltatja meg, az az ember egy isten.

Csak ne pirulj, légyszi

A harmadik és utolsó páros Yukina, aki lányos neve ellenére fiú, és egy könyvesboltban dolgozik eladóként és Kisa, az Emeraldnál dolgozó szerkesztő kapcsolatot boncolgatja. Ők se voltak rosszak, Kisa-boy, aki nem tud szeretni, párja a jőképű arculatát bevetve Yukina szép számmal adja el a mangákat, amit ő szerkeszt. És ki mutatja be őket egymásnak? Igen, pontosan, Yokozawa. Itt is van egy fölösleges harmadik, Kisa volt barátja.

Kisa & Yukina

Említsük azért meg két kedvenc mellékszereplőmet, Yokozawa-t. és Isaki-san-t. Persze, csak röviden. Egymásnak vannak teremtve. Kész. Yokozawa-nak ő kell, én tudom. Szóval Yokozawa-ról lerí, hogy csak csak Takano-t akarja védeni, meg hogy talán, szerelmes is belé, de néha amit csinál, az már sok. Isaki-san az igazgató tök poén. Főleg, amikor a gyűlésen vannak az utolsó rész valamelyikébe, és szinte úgy mondja egyszerre, Takano-val, Yokozawa-val, meg egy csajjal a választ Ritsunak, mintha mindig szóról-szóra ugyanezt a beszélgetést lefolytatnák, ők hárman összezárva felettébb viccesek.

Pont: 7

Kedvelt: Takano, Ritsu, Yokozawa, Isaki

Nem kedvelt szereplő: Chiaki, olyan kis semmilyen.

Idézet: "Gyűlölöm Takano-san egóját" - Ritsu
"A mogorva maci ördögi fülei." - Yokozawa-ról mondta az egyik Emerald szerkesztő.

Videó: UraharaShop is befejezte már és a Yaoi Orden is. Köszönjük! :D