TOP 10 helyett TOP 15 anime (de mangájukat is beleszámítva), áldozatok akadtak...

Január óta készülök ezzel a poszttal, és talán most már kész is van.

Mivel már rég ékezett értelmes bejegyzés tőlem, gondoltam csinálok ilyen top155468 anime listát, mert miért ne? De... ez kész halál volt. 163 animét néztem meg teljesen, 15 nézek, és 51-et szüneteltetek. Most az 51-ből nyilván nem választottam, de a 14-ből becsúszott egy kettő. Szóval kiválasztani az még ment, bár néhányról le kellett mondani, mint például Psycho-Pass (annyira sajnálom). De hogy sorrendbe rakni? Hogy? Hogy? Mert az első kettő ment, aztán meg teljes káosz van. Mindegyiket (erős túlzás) más-más tulajdonsága miatt szeretem, hogy lehet egy NANA-t és egy Durarara!!!-t összevetni? Nekem nem sikerült, szóval az első három sorszámozást könnyű szívvel végeztem, a többi meg olyan "igen... ő a negyedik, de igazából ötödik is lehetne".

Rangsorolni nehéz. Nagyon nehéz és embert próbáló. És legszívesebben nem is számoznám... De meh. Mégis csak számozni fogom. Mert makacs vagyok és akaratos. És akkor jöjjön az a tizenöt anime, amit imádok. Ez ilyen örökké kedvenc, majd minden évben adok számot, hogy valakit lelöktek-e a trónról. Na jó, az a tizenötödik hely nem olyan trónosnak hangzik. Szóval inkább listáról lehet itt lekerülni, nem trónról.

Csinálni akartam minden animéhez gift, aztán csak kimenteni a képet animéből, aztán rájöttem, hogy inkább mások által készített képeket fogok reklámozni.

És akkor...

15. Ai no Kusabi

by Eeba-ism

Igen, ő a tizenötödik, a régi változat, az újból még csak az első két részen vagyok túl. Mit mondjak, azért ez jó anime, még ha valaki utálja is a yaoit. Itt van történet, és végre egyszer nem egy pirulós szűz van központban, akit már első két rész alatt legszívesebben karóval szúrnék le. De mindegy is. A dráma miatt is bekerült. Az érzelmek hullámvölgye, és itt aztán lehet utálni szereplőt. célzásGuycélzás. És ez a jelenet, a szemek, a cigi! Szerintem ez az egyik anime, ahol a legtöbb cigit elszívják/pazarolják. Fontos megfigyelés, tudom. Miért adjatok neki egy esélyt? Az uke-seme sémát nem dörgölik az orrod alá, viszont komoly téma, komoly szereplők, ha valaki vicceset szeretne találni, menjen egy betűvel arrébb vagy kettővel.

14. Hunter x Hunter

by nmsir.com

És akkor beszéljünk arról, hogy sokkal előbbi helyet érdemelne, de... de... Ez maradt. Ez egy gyöngyszem. Imádom, wow. Bővebben, barátság nagyon-nagyon magas fokon. Az ellenség annyira kifinomult, mármint pszichopata, attól izgalomba jön, ha meglátja Gont, a kis főszereplőnket. Nyugodtan kezdhetitek a régebbi animével is, legalább az újabbal megismétlitek az egészet, én azt tettem. És milyen jó volt! Úgy értem, amikor az ellenséggel kell összedolgozni, hogy elérjenek egy közös célt, amikor a Greed Islandben vannak, az valami csodálatos. Amúgy Hisoka őrült, de legalább annyira vágyik, hogy harcolhasson Gonnal, hogy már nevetséges. Unalmas is az élet, ha erős az ember. A mangát már bevégeztem, mint mondtam kicsit bejött a sorozat. (Mégis, csak tizennegyedik, esküszöm leveszem a számokat, mert már engem zavarnak). És Gon okos, és mindenkinek van egy intelligencia szintje, és viccesek is tudnak lenni, háttértörténet a javából, imádom.

13. Noragami

by zaphylla

Olvassátok a mangát, a mangát!! Az anime se rossz, sőt, a kis Yato istenünk, aki elsőnek túl könnyelműnek tűnik, éppen shiki-t keres magának, és megtalálja Yukine-t, de mit ad isten, van egy lány, aki ki tud lépni a testéből, és látja azokat, amit Yato öl. És tökéletes, főleg a mostani fejezetek, ahol Yato-ról egyre több dolog derül ki, és végre a gyerekkorából is mutattak képeket. És aztán ott van Yukine, aki nagyon-nagyon cuki, vagy Hiyori, aki úgy néz ki Yato szerelmi érdeklődése lesz, bár ki tudja. Vannak még számtalan jófej mellékszereplőink, pl. aki imádja Yato-t, vagy az előbb említett Bishamonten, aki utálja Yato-t. Csak felüdítően érzelmes. És néha aranyos, de megéri elolvasni vagy megnézni.

12. Black Lagoon

by FirstPrize15

Fegyverek. Lövöldözés. Kellemes szereplők a szokásaikkal. Küldetéseket végrehajtva, miközben a kezdő Rock ott van közöttük. Vér, nagyon sok vér. Szövetségek, történet. Imádom. És nem tudom összefoglalni, miért is érdemes megnézni, de annyira jó, hogy néha már fáj. A mellékszereplők is mind gyöngyszemek, bár még a Roberta történetét nem láttam (vajon ez a neve a cselédnek? vagy épp megalázom magam tudatlanságommal). És Revy, a főszereplőnk király, imádom. Jajjj, nagy szerelmem ez, újranézős erősen.

11. Dogs: Bullets & Carnage

by lacrimadoll

Oké, tudom, ez csak egy OVA, összesen négy rész, de egyszerűen imádom. Az alapötlet isteni. Meg tudunk mindenki múltjából egy kicsit, a történet kedvemre való, három magányos ember egymásra talál (nem romantikus értelemben), és valahogy kapcsolódnak egymáshoz. Igazából a mangája miatt is bekerült, mert abban már majdnem behoztam magam, majdnem. A barátság miatt, az elveszett barátok miatt, az új barátságok miatt, az érzelmek miatt, imádom. Hirtelen meg is akarom nézni...

10. Nabari no Ou

by AnGeeChan

Imádtam ezt az animét, főleg a főszereplő miatt, mert annyira kis szokatlan volt, hogy nem mutatta ki annyira érzelmeit, szarkasztikus volt néha, és mindenki annyira szimpatikus volt. Bár már szinte nem is emlékszem mi történt benne, szóval el kell olvasnom a mangáját, mert ha jól emlékszem már befejeződött, az animét meg inkább csak akkor nézem meg, ha majd lesz társaságom, és valaki más is meg akarja nézni. Egyszóval imádom, szerettem, hogy az érzelmekre nagy hangsúlyt fordítottak, hogy egy jó kis történetet kapunk, de semmi extra. Sajnos nem a mangát követi, mivel akkor még nem volt kész, (ezért kell elolvasnom).

9. Pandora Heart

by blue-wren-alice

Érzések és érzések!! Vágysz egy kis angstra? Ez a te mangád/animéd (bár az anime nagyban eltér a mangától, de legalább van belőle anime). Amiről szó van, családi kapcsolatok, barátság, magány, és persze van a szokásos akció, mert ugye a történet arról szól, hogy van ez  a srác Ot, akiről ha jól emlékszem azt mondták, hogy születése bűn volt, ha jól emlékszem... *megy és megnézi* a létezése bűn, majdnem. Szóval, mivel amúgy is oda vagyok ezekért a "valaki létezése bűn" témákért, ezért ezt nem lehet kihagyni. És a főszereplő, nah arról hagyj mondjak néhány szót. Szívet összetörő. Mindegyik szereplő. Kész. Mégse, de az érzelmek! Néhány pillanat alatt el lehet jutni nevetéstől a sírásig.

8. Kuroko no Basket

by yuki-k

A tökéletes kosárlabdás anime, amiben számos bishi fiú is megtalálható. De nem ezért olyan jó, mindenkit megnyugtatok. Kuroko, ígéretet tett, hogy legyőzi a Csodák Generációjának minden egyes tagját, akik már elfelejtették, hogy kosarazni milyen szórakoztató és csak a győzelem érdekli őket. És Kuroko csatlakozik egy eszméletlen jó csapathoz, ahol a karakterek annyira kis szeretetre méltóak, hogy nem lehet őket utálni. Vannak a harmadéveseink, akikről mint tudjuk "Nekünk csak ez az utolsó évünk, hogy megnyerjük." És ezt minden sport animében eljátsszák, de Hyuuga és Kiyoshi egy angyal, mármint olyan jó a karakterük, mindenkinek jó, tökéletes. És Kagami, aki szintén a Seirinbe jár, mint Kuroko, és le akarja győzni a Csodák Generációját (mennyire zavarna, ha angolul rövidítenék?). Szóval van itt egy jó maréknyi barátság, de angst is néha, és ez a seggfej a képen annyira arrogáns, hogy csak szeretni tudom.

7. Fullmetal Alchemist Brotherhood

by 杏奈ことり

Ez egy gyöngyszem. Szerintem senkinek se kell bemutatni, ahogy Edward és Alphonse küzdenek, hogy visszaszerezzék a testeiket. Csak annyit mondok, hogy nagyszerű. A sztori, a karakterek sokszínűsége, a sok cél, amit el akarnak érni, a csapattagok közötti mély bizalom, gondolok itt Mustangra és csapatára. Hogy milyen sok szereplő van és mégis mindenkiről meg tudunk mindent szinte. Van egy csomó drámai rész, amin lehet szomorkodni, és főszereplőnk viselkedése nem a szokásos annyira-lúzer-vagyok-de-jobb-leszek, hanem okos főszereplőnk van, aki nem fél eszét használni, ravasz, de követ el hibákat és TÖKÉLETES EZ AZ ANIME. Mármint nekem, én imádom.

6. NANA

by 微妙酱

Nem tudom, most melyikről beszéljek a mangáról vagy az animéről?? Döntések, döntések. Szóval, ez volt az első szerelmes animém, ami tetszett vagy csak szimplán az első. Punk zenekar főszerepben, két Nana, akik együtt élnek, nem rég ismerkedtek meg, és eléggé különböznek egymástól. Talán azért tetszett, mert kb. a sorozat fele drámával van tele, és nem pirulnak el minden egyes beszélgetésbe, oké, Nana nem, de ha jól emlékszem Hachi szokott díszelegni pirosban. És pont ez a szép benne, hogy több kapcsolatot is látunk, ahogy haladnak, és nem tök idegesítő, hogy még most sem folytatták a mangát??? Szóval komplikált szerelmi kapcsolatok, féltékenykedés, félreinformálódás, zene, köcsög Takumi (bocsi, Takumi szeretők), és sírás, érzelmek, remek karakterek.

5. Durarara!!

by festivewind

Miért is kell megnézni ezt? Furcsa karakterek! Orosz nyelv (oké, nem olyan jó indok). Miért próbálkozok még történet összefoglalásokkal? *fejet ráz* Karakterek kapcsolatai fenségesen szórakoztató, mindenkinek meg van a saját helye. Találkozhatunk a város manipulátorával, aki mindenről tud, vagy éppen azzal, aki meg akarja ölni. Motoros szereplő, iskolás szereplők, bandák egymás ellen. Ki a gyilkos vonal végig. Milyen titkokat rejteget mindenki? Mikor veri már meg valaki Izaya-t? Annyira komplex ez az anime, ahogy a szálak szépen épülnek egymásra, ahogy a szereplők lassan megismerik jobban egymást, ahogy mindenki elkezdi a saját dolgát és természetesen senki nem kér segítséget. Tökéletes dinamika, se nem túl drámázós (pedig őket is imádom), se nem túl vicces, pont tökéletes mű.

4. Clannad

by IsabelleMongour

Már egyre haladunk a cél felé, már nincs sok hátra. Következő áldozat, a iskolai színész klub kategóriába esik, ahol egy csomó szereplő van. Megható háttértörténetek, mármint néhány azért engem megsiratott, bár még amikor voltak érzelmeim. Rendben azért a Fuko-s részek, kínzóan aranyosak, csak ne. Ez érzelmileg túl sok, nagyon sok. Néha vicces, de néha keserű, apa-fiú kapcsolat háttérben, de van. Szeretem, mert nincs benne olyan, amit nem szeretek. Aranyos. Éééés, nem tudok többet mondani róla.

ÉS AKKOR A TOP3. ELÉRKEZTÜNK VÉGRE, ISTENEM, HOGY ÉN EZEN A POSZTON HÁROM HÓNAPON KERESZTÜL ÜLTEM. Bocs, nem akartam kiabálni.

3. Natsume Yuujinchou

by Shumjin

És akkor beszéljünk néhány szót, hogy miért imádom ezt a drágaságot. Natsume, aki látja a youkaikat és ezért gyerekkorában mindenki hazugnak nevezte, amitől még most is rémálmai vannak, és hát nem gyönyörű karakter, akit ennyire befolyásol a múltja, hogy nem tud elszakadni? Számos youkai-val akad össze, négy évaddal is rendelkezik, és a francba is, csodálatosa ez az anime. Meg a manga is, amit végre már beértem. De ott van még Nyanko-sensei a védőnk, vagy a többi barát, Tanuma, aki nem látja, de érzi a jelenlétüket és Natsumével barátok lesznek, vagy Natori-san, aki youkai űző, és mindenképp Natsume kedvében akar járni, vagyis a barátja akar lenni, még ha ez nehezen is megy. Annyira sok szempontot látunk a történetbe, úgy értem, látjuk mennyire ki volt közösítve a múltban Natsume, és a négy évadon keresztül öröm volt nézni a fejlődését.

2. Gintama

by Gin-Uzumaki

Gintoki-sama, akinek magas a vércukor szintje és egy eszméletlenül jó szamuráj, ha nem vesszük figyelembe, hogy soha nem fizeti ki kedves munkásait, alias barátait, akik képesek elviselni hülyeségeit és vica versa. Emellett tömény baromság, barom szereplőkkel vagy ötvennel, és mindenki annyira szépen beleillik a képbe, hogy ritkán találkozni ilyen kis szépséggel, aki ennyire szépen felépíti az összes karakterét. Úgy értem a szadomazo csaj is mekkora már, azonkívül hogy halálra idegesíti Gint? És a többiek Shinpachi és Kagura? A Shinsengumi? És amellett, hogy komédiába illő jelenetekkel van tele, kapunk néha véres csatákat, amik néhány részre megkomolyodnak, és csak néha-néha egy-egy poén sül el, de a harcok!! Az ellenségek!! És akkor ne is beszéljünk Gin-san háttértörténetéről, mert sírva fakadok annyira jó. Katsura és Elizabeth, mindenki gyönyörű. És ebben az animében minden szép.




ÉS A MEGELŐZHETETLEN, A SOHA NEM KERÜL LE A TRÓNJÁRÓL, A KORONA MINDIG AZ ÖVÉ LESZ

1. One Piece

by korilin

Kalózok, szabadság, tenger és barátok, bocs, nakamák. Most sokan csak legyintetek, hogy "bah, shounen, kit érdekel?", de nem. Ne csapjon be a sok nevetés, a sok vicc, az idióta kapitány, mert ez sokkal, de sokkal több, mint harcok tömkelege egymás után jellemfejlődéssel. Mert oké, van jellemfejlődés, a harcok több részen keresztül eltartanak, de az érzelmi háttér, nah az kiemelkedő. Nem akarok sokat írni, mert a One Piece-nek tömeg posztokat akarok, amúgy sem elég rá néhány mondat. Ez egy fantasztikus anime és manga. Az érzelmek mindig jelen vannak, valami nosztalgikus, valami szomorú néha, de mindig és mindig tökéletes marad, mármint nekem. Imádom. Minden Szalmakalapost, a mellékszereplőket, akikről azt hittük soha nem tűnnek fel, aztán hirtelen már ők is főszereplők, és hirtelen már nem is vicces az egész. Majd egyszer csak a sírás kerülget, és sírhatsz, mert ez a One Piece. Érzelmileg összetör, ha egy kicsit jobban szereted a kelleténél. Soha nem lesz ettől semmi jobb. Nekem soha.

És ennyi. Köszi annak, aki végig szenvedte ezt a hosszadalmas hablatyolásomat a kedvenceimről.

Kérdés: Nektek ki a top15 vagy top5 vagy top akármennyi? Nyugodtan fogjátok hosszúra, nem zavar~

Addig is mindenki, aki tanulásban szenved, egyetem vagy érettségi miatt, vagy csak úgy általában, tartson egy anime epizód szünetet. Jobb lesz, higgyétek el.

Kellemes ünnepeket!

Annak aki ünnepli, annak aki nem, annak akinek csak szünet van. Remélem új évetek sokkal jobb lesz, mint az idei, ha szörnyű volt azért, ha csodálatos, akkot azért. 

forrás: olafpriol

K vélemény

Ha valami hülyeséget, logikai bakit írtam bele, kérlek szóljatok, mert nagyon régen láttam, és biztos, hogy valamit félreírok.

Egy "idei" anime, ami néha-néha csillapította őrült elmémet.. Mondjuk úgy, hogy megnéztem az első pár részt és nem voltam lenyűgözve, mármint egyszerűen annyira unalmas volt a fő szál, hogy legszívesebben átugrottam volna a HOMRA és a Scepter 4 (vajon mi a magyar megfelelőjük?) találkozásaihoz

Nézzünk hát egy kis történetet, ami ott kezdődik, hogy bepillantást nyerünk fehér hajú főhősünk, Yashiro Isana, mindennapi életébe. Iskolába jár, tanul, az emberek szeretik őt stb. stb. Azonban a HOMRA egyik tagját megölték, Totsukát. Mindenki őt vádolja, hogy meggyilkolta a HOMRA tagot, és mivel felvétel is van róla, mondhatni jogosan. De azért lehet sejteni, hogy nem ilyen egyszerű a dolog. Ezentúl nem árt tudni, hogy vannak a királyok, akik klánokat vezetnek, például Vörös, ami egyenlő a HOMRA-val, vagy a Kék, ami a Scepter 4.

Egy-két rész alatt megismerünk egy vagon szereplőt, akik a jövőbe mind fontosak lesznek, vagyis a legtöbbjük.

Akkor kezdjük is a szokásossal: szereplők. Mert már mindenki tudja, hogy nálam ők az első szempont (és amennyiszer már ezt elismételtem, biztos unjátok). Yashiro az, akit vádolnak a gyilkossággal, és egy ártatlan, vidám személyiséget kapunk, aki elég sok dologra nem emlékszik. Szóval amnéziával megspékelt főszereplő, akit gyilkossággal vádolnak, mégse mondom azt, hogy idegesítő lenne. Mert meg vannak a saját drámai pillanatai, amikor éppen aggódik valami miatt, mert olyan is előfordul. Ide kapcsolódik szerintem szorosan Kuroh, aki először szintén meg akarta ölni Yashiro-t, de aztán meggondolta magát, természetesen ez nem egyik percről a másikra történt, hanem részekbe telt, mire Kuroh és Yashiro egy oldalon lesz említhető. Ah, és még van Yashironak egy macskája, aki emberré tud változni.

Kusanagi, Anna, Awashima

Mint mondjak Kuroh hűsége szívet melengető, de ha jól emlékszem annyira az ő történetük nem hatott meg. Mármint Kuroh-nak érdekes története volt, de elhiszitek, ha azt mondom a főszál nem volt olyan érdekes? Egyáltalán nem érdekelt, miért nem emlékszik, hogy megölte Totsukát. Viszont az utolsó részben elég király volt, ha angolul akarnám mondani badass. Ha magyarul?... Van erre magyar szavunk? Szóval térjünk is át a HOMRA-ra. (Tématerelés fail.)

A HOMRA-ról annyit kell tudni, hogy a Suoh Mikoto vezeti, a Vörös király. És ez a része az animének már eléggé érdekes volt. A HOMRA  legtöbb tagja tudni akarja mit történt Totsukával, így elindul a vadászat Yoshino után. Azt szeretem a HOMRA-ban, hogy olyanok mint egy nagy család. oké, Mikoto lehet egy kicsit keveset beszél, de saját embereivel, barátaival egyáltalán nem kegyetlen. Kusonagi, aki már a kezdetektől mellette volt, igen is jófej, egy bárt vezet, ahol a HOMRA tagok össze szoktak gyűlni. És ott van még Anna, aki egy igen érdekes. 

Kusonagi megint

És akkor még nem is beszéltem a két ellentétről, a gördeszkás srácról, (akinek azért se fogom leírni a nevét, mert nem tudom, és lusta vagyok utána keresni), valamint az egyik Scepter 4-es alkalmazottról, akiknek van közös múltjuk és igeeen, nem lehet szó nélkül hagyni, mert nagyon jól meg volt csinálva, és azon a véleményen vagyok, hogy bármennyire is harcolni akart vele, akkor is szerette (nem szexuális módon értem) barátjaként. 

A képi világ nekem nagyon tetszett, itt nem csak a sok bishire gondolok, hanem a harcokra, a képi kivitelezésre minden téren, egyszerűen gyönyörű volt.

És természetesen nem úszta meg könnyek nélkül az utolsó rész, mert érzelmes lélek vagyok, ezt már mind tudjátok, de nagyon szép végszó volt, természetesen nagyon szép. És a történet szál is kialakult kiderült ki is Yoshino, pont került a csatározások végére. Szóval még a mangának utána nézek, főleg a HOMRA-snak. 

Pont: 7

Kedvenc szereplő: Mikoto, Kusonagi, Anna

Kedvenc idézet: "- Se vér... Se csont... Se hamu..."

Lelőhely: Anime Addicts

Valami új...

Lehet, hogy már sokan azt hiszitek, hogy kihaltam az anime körből, de nem. Még élek és még nézem őket, lassan de biztosan.

Szóval, mindenképpen akarok olyan bejegyzéseket, ami nem vélemény, hanem, hogy éppen mit nézek, és mennyire tetszik vagy utálom, esetleg félbehagyom.

Most hirtelen a bepillantó név jutott eszembe... Igen, már hallom, nem valami kreatív, de nekem csak ez jutott. Nem is tudom, hogy kellene, hetente egyszer, vagy többször. Bár amennyi animét nézek, lehet, hogy hónaponta is elég lenne. Na jó, nem. Mivel a véleményekkel most hadilábon állok, ezért ki fogok e mellé még találni valamit.

Tehát jöjjön néhány anime, amit most nézek:

One Piece: Van aki utálja a shounen animéket, a több mint 500 résszel? Mert nem csinálnak benne mást csak harcolnak és nincs benne más? Na, akkor nézzétek meg ezt. (El fog tartani egy ideig.) A legfőbb pozitívum, hogy nincs benne szerelmi kapcsolat a középpontba, nincsenek kínos pirulások, ezért már kap plusz 100 pontot, de van benne barátság, kalózok, család és egyéb. Véleményeimből leszűrhettétek, mennyire oda vagyok és vissza az érzelmes dolgokért, a jól kidolgozott kapcsolatokért, na ez pont azt adja. És a humora is jó!

Free!: Úszós anime a nyári szezonból. Érdekes, érdekes. Lányoknak fanservice erősen, de látom én a történetet, ahogy alakul, mindenképpen fogom a többi részt is nézni. A főszereplő karaktere nagyon-nagyon tetszik, ezért sok piros pont jár. Még csak az első két részen vagyok túl... úgyhogy...

Steins;Gate: Időutazós, tudósos, hétköznapi emberes. Öhhm... utazás az időben? Oké oké, tényleg nem tudok sokat mondani róla, pedig már a felén túl vagyok. Szeretem, mert leköt, viszont nem is tudom, kicsit már unom.

Most ezeket nyúzom. Nah, jó a Freeből még csak két rész jelent meg, szóval őt nem nyúzom, a One Piece-nek már a 300. részén túl vagyok (JUHÉÉÉ), de még messze a vég, a Steins;Gate meg... hm... egy hét egy rész, és akkor még lehet hazudok.

Nálatok melyik anime élvez most fő prioritást? 

Kuroko no Basuke vélemény avagy TÁDÁÁÁM visszajöttem

Sport anime. Viszont nem az egyszerű fajtából, hanem a bonyolultabból. Előre is bocsánatot kérek, a fogalmazási készségem elköltözött pár hónapja. Szóval, a hosszú anime csönd után, ez volt az, amit megnéztem három nap alatt. És nagyon nem bántam meg, sőt mélyen belül még táncoltam is örömömben.

Mindig is szerettem a kosárlabdázni. Szeretem nézni és játszani is, ezért adtam neki egy esélyt. Őszinte leszek rosszabbra számítottam, egy kis béna srácra, aki folyamatosan fejlődik, de tévedtem. Természetesen van benne fejlődés, de ez nem olyan "soha nem adom fel" érzést kelt, hanem inkább, "meg akarsz verni? gyere mutasd mit tudsz" fajta.

A történet röviden annyi, hogy volt egy híres kosárcsapat, a Csodák Generációja, így nevezik őket. Mind az öten híres egy-egy híres iskolába mentek tovább tanulni, azonban van egy hatodik játékos Kuroko, akire nem sokan emlékeznek, mert van egy olyan képessége, amivel eltereli magáról a figyelmet. Természetesen a másik öt zseninek is van valamilyen szuper képessége. Kuroko célja pedig az, hogy legyőzze a Csodák Generációjának minden egyes tagját, mert szeretné látni a régi csapatot, akihez anno csatlakozott, akik imádták a kosárlabdát, és nem csak megszokásból űzték a sportot vagy mert jók voltak benne.

Kuroko egy új iskolába iratkozik be a Seirin-be, ott csatlakozik a kosárlabda csapathoz, az előzőből pedig durván kilépett. És innentől kezdve egyszerűen nem tudtam leállni vele. Csak néztem és néztem, és azt vettem észre, hogy nem volt több rész. Azt hiszem a karakterekről kezdek el beszélni, mert mindig azok fognak meg. Nézzük, Kuroko-t imádtam, egyszerűen annyira jó volt, hogy fáj kimondani mennyire. Nem volt Gary-Sue, vagyis nem volt tökéletes, mert ugye a sorozat nagy részében csak a passzai voltak olyan jók, de egyáltalán nem tudott kosárra dobni és az állóképessége a mai napig nincs rendben. Azonban olyan kis aranyos tud lenni, és ahogy bánik a csapatával, és amikor összefut a régi csapattársaival már az megér egy misét. Azt hiszem a legtöbb csapattag múltjával tisztába leszünk az évad végére, persze Kuroko-ét még homály fedi, hogyan is jutottak idáig a régi csapattársaival. (Azonban a manga most pont ott tart, szóval, ki nem kíváncsi?) Nagyon kis szerethető mindenki, még az ellenségek is, kivéve akik szemetek, de az egyértelmű, hogy őket nem kell szeretni, még Akashit is, aki kb. két percre tűnik fel, de látszik, hogy mennyi hatalma van még most is a csapat felett, hiszen bár szétváltak útjaik, ő még mindig a csapatkapitányuk... Oké, nem mondok többet. Pedig ez a legérdekesebb az egész sorozatban. Olyan furcsa... és baljóslatú.

Kuroko és kutyája, háttérben Kagami

Természetesen nagyon jó volt nézni a hullámvölgyeket. Mármint nem a sorozat küszködött  hanem a szereplők egymással. A kihagyhatatlan drámai beszélgetések itt is jelen voltak, de nem kell félni, nem olyan nyálas, mintha kétszer olyan nyálas lenne. Oké, oké, nem nyálas csak én vagyok szemét. Egész korrekt kis animét hoztak létre, ha engem kérdeztek. Persze, az elmaradhatatlan csodás képességek a negyven méter magasra ugrástól, egészen az eltűnő dobásig vele jár a sorozattal, szóval a realizmust lehet máshol keresni. 

És a legfontosabbat el is felejtettem. Áááh, de hülye vagyok. Az egyik legnagyobb konfliktus, ugye Tetsu és Aomine között zajlik, mert régen Aomine volt Tetsu fénye, azonban ugye Aomine teljesen elvesztette magát, úgy véli senki se tudja legyőzni. 

Képi világ. Nem volt vele semmi bajom, mint ahogy a zenével sem. Bár a zene nem volt emlékezetes, azért összességében nagyon élvezhető volt. Az animés depresszióból, ez az anime volt, amelyik kirángatott, szóval sokat köszönhetek neki.

Kise és Tetsu

Meg kell mondanom, végig izgultam a kis csapat útját, plusz pontokat érdemel, mert az egész csapaton volt a hangsúly, nem csak kettőjükön. És igen, a legfontosabb szempont, a főszereplő okos és tud gondolkodni, azt hiszem ez is egy erős pozitívum. 

Plusz, ha jól emlékszem októberben jön a második évad, tehát már nem kell sokat várni. 

Pont: 8 pont, bár mostanában kezdem megunni a pontrendszeremet.

Kedvenc szereplő: Kuroko, a Akashi, a Seirin, mindenki :D

Ami nem tetszett: Túl rövid volt...

Kedvenc idézet: (Pótolni fogom, eskü.)

Egy kis helyzetjelentés....

Őszintén bevallom, annyira kevés animét nézek, amennyire csak lehet. Kicsit kiábrándultam a nagy lázból, és most már csak a néhány kedvencemet nézegetem, pl. most a Durarara!!!-t, azt is csak egyszer-kétszer. Természetesen sok véleménnyel el vagyok maradva, de aki türelmes talán ebben a hónapban láthat csodát, és lesz új bejegyzés, bár még nem tudom melyik animéről vagy esetleg mangáról.

Szóval, aki eddig olvasott és olvasni fog, ne adjátok fel a reményt, mert  lassan visszajövök, mondjuk úgy havonta egy bejegyzés, de talán most is sokat ígérek.

Talán azt is leírom miért ábrándultam ki, viszont most az írást is hanyagolom.

Kedves olvasók...!

... anime rajongók, manga fanok, dorama nézők. Bevallom őszintén nagyon kevés kedvem van mostanában az anime-kez és a dorama-khoz, kezdek kiégni szerintem, mostanában nincs türelmem 25 percet végig ülni/feküdni.
Szóval kérdések, mert kíváncsi vagyok, és mert lehet, hogy valaki szeretne válaszolni, és csak erre a pillanatra várt.

1.) Milyen anime-t és/vagy dorama-t néztek perpillanat? Élvezitek? Utáljátok?
Magam most a Hetali első évadjával és a SKET Dance-szel "küszködök". A másodikat jobban szeretem. Viccesebb és nyugtatóbb. :)

2.) Melyik a Number One animétek/doramátok? Miért?
Az enyém azt hiszem a Durarara!!! Sok szereplős, érzelmes, dráma etc.

3.) Mi lesz a következő anime/dorama, amit meg fogtok nézni?
Ha ezt a kettőt befejeztem, akkor a Ristorante Paradiso lesz.

Ok, lehet kicsit skizofrén dolog saját kérdésre válaszolni, de nézzétek el nekem. :) Nem vagyok őrült... még.

Fejléc ügy.
Mint láthatjátok új "fejléc" van. Mivel a tehetségem képszerkesztés terén kihal a picasa-nál, ezért nem is törtem magam mással. Shin-chan a Nanából. Mert Shin-chan. És mert Nana.

Még egy utolsó.
Ha vannak elcserélendő mangáitok, amit esetleg meguntatok, vagy egyszerűen nem kellenek, vagy ha szeretitek a könyveket, nézzetek fel a Rukkola oldalára, hátha találtok valami gyöngyszemet. 

Natsume Yuujinchou Shi vélemény

És itt a vég. Mármint a negyedik évadnak. Szerintem az egyik legmozgalmasabb, legérzelmesebb és legizgalmasabb évadon vagyunk túl. Szeretek túlozni, de ez az évad eddig a kedvencem, pedig nem hittem volna, hogy az első kettőt felül tudja múlni.

Nem szeretném negyedszer is leírni a rövid ismertetőt, úgyhogy ezt ki is hagyom, kivételesen. És néhány szót ejtek milyen jó is ez az évad, mennyivel jobb, mint az előző. Miért is szerettem sokkal jobban, mint a többit.

Natsume megváltozott, fejlődött. Természetesen még mindig nem akar belekeverni senkit a youkai ügyeibe, ami nem jön össze mindig, de már vannak barátai, akikkel el tudja tölteni az idejét, akik meg akarják őt védeni, akik bármit megtennének érte. És meg is tesznek. Bármilyen szoros helyzetből kisegítik.

Nem is tudom hol kezdjem. Talán ott, hogy több mint két hónapja láttam, és már nem emlékszem pontosan, hogy mi történt benne, ezért lehet, hogy kicsit hiányosabb lesz a szokásosnál, meg értelmetlenebb, de ezt már megszokhattátok.

Érzelmek. Telis-tele az egész évadon át, jobban mint bármikor. Érdekesebb, mint korábban. Először is a szereplők. Megállom és nem Natsume-vel kezdem. Matoba Seiji, mondhatjuk úgy is, hogy az ellenség. Seiji a Matoba klán vezetője, hidegvérű, nem kegyelmez egyetlen youkai-nak se. És nagyon érdeklődik Natsume iránt, sőt el is fogja, és rácsok mögé veti őt. Ó, igen. Az nagyon érdekes rész volt, mert mindketten - vagy csak Matoba - bizonyítani akarja saját igazát. Annyira jó figyelni őket, ahogy hatnak egymásra. Matoba kíváncsi, Natsume meg inkább elkerüli Matoba-t. Jól is teszi, még a végén a Barátok könyve...

Natsume és Nyanko

Nyanko még mindig védi Natsume-t bármennyire is tagadja azzal, hogy ő csak a fiú halálát várja. Pesze, Nyanko-sensei, persze... Ez a kép is ezt mutatja a legjobban, hogy csak a könyv kell neki, szinte süt a képről a gyűlölet. Jó, szarkazmusomon túllépve vegyük sorra vagy csoportokban a barátait. Azért se Tanuma-val kezdem. A kettő osztálytársa, mindketten fiúk, és eléggé hozzánőttek Natsume-hoz, még ha nem is tudnak a youkaikról. Taki, ő a youkai körös lány, én csak így hívom. Elég csendes lánynak ismertük az átok miatt, de itt már igen energetikus és szereti a cuki dolgokat és Nyanko-t ölelgetni.

Egyik legaranyosabb rész... a legaranyosabb youkaikkal

Úgy gondolom Tanuma-nak és Natori-nak külön bekezdést szánok a többiektől. Legyen Natori az első. Talán most volt először, hogy úgy éreztem, hogy eljutottak kapcsolatukba oda, hogy Natsume nem kételkedik Natoriban, tudja, hogy segíteni fog. És segített is, amikor bajban volt. Aranyos amúgy rájuk nézni, mintha testvérek lennének. És ezt nem csak a hajuk miatt mondom, hanem mert megjártát a bizalmatlanság útjait, de most van egy közös ellenségük, és Natori Natsume-nak segít. Mert Natori mindig is gondoskodott a fiúról. Felajánlotta, hogy vele élhet, és párszor megmentette életét. Ó, ez a sok érzés... mintha csak tumblr-ön lennék.

És akkor jöjjön Tanuma. Sokat fejlődött, egy semmi mellékkarakterből egy jó barát lett, aki bárhol segít ahol tud. Mert ezt teszi ő. Talán nem látja a youkaikat, de próbál minél többet segíteni Natsume-nak, mégha ő ezt nem is hagyja. Vegyük példának, amikor Natsume elhagy egy számára nagyon fontos képet, és Tanuma leordítja, hogy miért nem szólt, hogy persze, hogy fontos... Aww... Imádom a barátságukat. Annyira tiszta. Amikor Natsume-t üvegbe zárták, futott, hogy segítsen neki. Ennyi, kész. Erre nincsenek jobb szavak.

És végül maga Natsume, aki még mindig látja a youkaikat, amit talán már nem is bán annyira. Szinte egy érzelmi hullámvasúron megy keresztül ezen az évadon. Sok részben emlékszik vissza, hogy kinél is lakott, hogy is került a mostani rokonokhoz. És igen! Nagyon jól eltalálták mire van szükségem. Boldogabb, mint az első évadban, nem is csodálkozom, végre vannak barátai.

Még ejthetnék pár szót a youkaikról, hogy akikkel eddig találkoztunk és már többször is feltűntek, pl. Hinoe, azok újra felfognak tűnni. A névvisszaadási akció se maradhat el természetesen, és az aranyos youkaik, azokat még most is szeretem. Kellemes hangulat, néhány szomorú visszaemlékezés, néhány boldog pillanat, csak a szokásos, de még mindig megunhatatlan részemről.

Pont: 10

Kedvenc szereplő: Natsume, Tanuma, Nyanko

Ami nem tetszett: Kevés volt a Matoba - Natsume összetűzés, nem baj, majd a következő évadban.

Kedvenc idézet: (Mélységesen sajnálom, de nem írtam le egyet sem, sőt már az animét is kitöröltem, úgyhogy fogalmam sincs mi tetszhetett volna. De gondoljatok ide valami szépet, és olyan keserűt, vagy éppen boldogat.)

Lelőhely: Mi más mint a mi kedvenc AnimeAddicts-unk. Köszönöm a fordítást!

Bloody Monday, 1. kötet vélemény

Mangaka: Ryuumon Ryu, illusztrálta Megumi Kouji

Hossza: 11 kötet + még 2 folytatás

Vigyázat SPOILER veszély! A cselekmény részletes tárgyalása, árilók és nem árulók megnevezése, gyanúk és azoknak a beigazolódása, és elméletek.

Akik jártasak a dorama világában, azoknak nem kell bemutatnom ezt a gyöngyszemet.A dorama útján ismerkedtem meg a sorozattal, és nagyon szoros barátságot kötöttünk. Nem hittem volna, hogy ennyire tetszeni fog, szóval most belefogtam a mangába. Látni, hogy van-e különbség. Igaz, már nem nagyon emlékszem, hogy és mi volt a élő szereplős változatban, de nem baj. Újabb ok, hogy megnézzem.

Az első kötet hat fejezetből áll. A történetnek a középpontjában egy iskolás fiú áll, Takagi Fujimaru, aki szinte géniusznak számít a számítógépek terén, hiszen könnyen tör fel bármilyen oldalt, más szóval egy kiváló hacker. Sajnos mostanában le kellett állnia, mert megígérte az apjának, hogy nem hackel meg senkit és semmit, mivel legutóbb betört a Third-I-hez, és ezt nem nézték jó szemmel. A Thrid-I egy titkos szervezet, ahol Fujimaru apja dolgozik. Minden akkor bonyolódik, amikor Fujimaru apja belekeveredik egy gyilkosságba és őt gyanúsítják. Megfigyelés és tapasztalat: tégla van a Third-I szervezetben.

Na, ennyit az szervezetről térjünk vissza hacker barátunkhoz, álnevén Sólyomhoz. Iskola időben az iskolaújság klub tajga, de azt is csak azért vállalta, mert Otoya, egy barátja az elnök. Később lép a képbe, de fontos megemlíteni, Orihara Maya feltűnését, aki biológia tanárnak adja ki magát, miután Sólyom elbánt az előzővel, bár megérdemelte, úgyhogy nincs panaszkodás. Orihara Maya természetesen gyanús. Miután az apja felhívta telefonon Fujimarut, és mondta neki, hogy törölje ki a fájlt, és felejtse el, amit még fel kellett volna törnie. Természetesen, feltöri és megnézi, ahogy emberek halnak meg. Ki is találják Otoya-val, hogy valami vírusról lehet szó, és a felvételen ekkor tűnik fel egy nő, aki nagyon hasonlít Maya-ra. Mi tudjuk, hogy ő az, ellenben Fujimaru vakon megbízik benne, azután is hogy véletlenül, berakta a laptopját a mikróba, na ez azért már egy kicsit árulkodó volt, mégis hogy lehet ezt összetéveszteni mással? És Fujimaru pedig elhitte... Lehet, hogy a hackelésben agytröszt, de nem egy lángész. Vagy csak nem olyan bizalmatlankodó, mint én.

A Sólyom munka közben

Viszont az apja mondott neki két szót, amit nem lehet elismételnie és elfelejtenie: Bloody Monday, magyarul Véres Hétfő. Biztos vagyok benne, hogy egy ilyen után nem lesz happy end. Szóval az apát körözik, Fujimaru pedig igyekszik vigyázni a húgára, ahogy tud, közben pedig rájönni, hogy mi az a videó, amit látott Karácsonyi mészárlás címen, valamint, hogy a kedves biológia tanárnő tényleg áruló-e. Annak a köcsög nőnek mindig sikerül a gyanú lángját eloltani, elég idegesítő én mondom. Remélem a második kötetben már fény derül az áruló kígyó kilétére.

Meg kell még említeni, hogy Maya nagyon jól játssza a lapjait, így egy időre kivonja Fujimaru apját a forgalomból, vagyis úgy tűnik, de hazudik, mi mást tenne? Nála van Fujimaru telefonja így könnyebb dolga van, csak válaszolnia kell a hívásra. Eközben pedig Sólyom húgát elfogják. És itt van vége az első kötetnek.

Összességében várható sok-sok rejtély, sok áruló, ki-kivel van kérdések, reménykedés, hogy a kedvenc szereplő nem fog meghalni, mert valljuk be, biztos hullani fognak, mint a legyek. Nagyon élveztem olvasni, csak úgy repültek az oldalak. Eléggé titokzatos, lehet izgulni, hogy jöjjön már rá a főszereplő, hogy ő rossz fiú avagy nő. És nem tudtunk meg semmi konkrétat azonkívül, hogy valaki rosszat akar, Maya-val az élen. És az sem utolsó, hogy ha jól emlékszem van egy pillangó a kézfején, ami később biztos fontos lesz.

Pont: Egy erős 8-as. Mert tudom, hogy lesz jobb is.

Kedvenc szereplő: Fujimaru és Otoya, elég okosak voltak, majdnem egész végig.

Nem kedvelt szereplő: Maya, egyértelműen.

Kedvenc idézet: "Csak hallgasd, ne ismételd. Véres hétfő. Ne felejtsd el."

Lelőhely: Mivel nincsen magyarul, ezért fenn az interneten bárhol. Barátod a google.

Natsume Yuujonchou San vélemény

Újabb hónapok Natsume-vel, immáron a harmadik sorozat készült el a youkaikkal barátkozó fiúval. Természetesen még mindig a szokásos felállás, Natsume, akinél van a barátok könyve, Nyanko-sensei, aki még mindig nem mondott le róla, és persze a youkaik, akik újra gondot vagy éppen örömöt okoznak nekünk.

Bevallom, az első néhány rész után azt gondoltam, hogy elvesztette a varázsát. Újra csak visszaadja a nevüket, sőt nem is találtam nagyon érdekesnek, azokat a részeket, így egy időre abba is hagytam. Igaz, hogy az előző két évadban is az érzelmeken és a nevek visszaadásán volt a hangsúly, de az első pár részben nem éreztem, azokat a mély gondolatokat, amiket megszerettem, itt már kevés volt.

De természetesen sikerült a sorozatnak felhúznia magát a következő szintre. Megmaradt a kellemes, nyugodt hangulat és végre elkezdtek kialakulni a kapcsolatok a szereplők között. Egyre inkább koncentrálnak a szereplők közti kapcsolatokra, gondolok itt Natsume barátságára Taki-val és Tanuma-val. Szerencsére egyre többet látjuk őket a sorozat folyamán. Azt hiszem a sorozat legérdekesebb pontja az lett, mikor Natsume találkozik Matoba-val. Matoba-ról tudni kell, hogy youkai űző, de nem éppen a kedves fajtából. Mondjuk úgy, hogy rosszabb Natoritól, és akkor még keveset mondtam. Természetesen érdekes figura, már csak a kinézete is sejteti, hogy nem éppen Natsume a szíve csücske. Itt nem utálatról van szó mégse. Matoba erősen érdeklődik szegény fiú iránt, vagy érdeklődni fog. (Nem kellett volna két évadot egybe nézni.)

Tanuma és Natsume plusz youkaik

Ezekben a részekben sokkal többet megtudhatunk Natsume múltjáról, és a családról, mellyel előzőleg élt, mielőtt a Fujiwara házaspár befogadta volna, így még azt is megtudjuk, hogy került hozzájuk, ami nekem kifejezetten tetszett. Aranyos volt, nagyon szomorú és rögtön felidézte a régi részeket, amikor Natsume keserű volt és távoli. Most, hogy jobban összebarátkozott Tanuma-val és Takival, még így se tudott velük teljesen őszinte lenni. Nem akarja, hogy ugyanazt kelljen átélniük, mint neki. Mert nem olyan kellemes ám látni a youkaikat, erről Tanuma meg is bizonyosodik, amikor felajánlja neki a beleköltözött youkai, hogy láthatja, ha akarja. Ezt Natsume nem nézi annyira jó szemmel, bár csak utólag tud róla, de egyáltalán nem örül neki.

Natsume és Nyanko-sensei

Természetes, hogy védeni akarja a barátját, most már lehet őket barátoknak nevezni. Nem akarja, hogy baja essen, hogy ő kerüljön bajba helyette vagy a youkaik veszélyt jelentsenek rá. Mindig feláldoznák magukat egymásért, állandóan egymást védik.

Végül nem tudtam megállni és újra beleszerettem Natsume-be és Nyanko-ba. Még mindig cukkolják egymást, még mindig törődnek egymással, még ha Nyanko tagadja is nagyon, és mondogatja, hogy neki csak a Barátok könyve kell, mindenki tudja, hogy beférkőzött a fiú a szívébe. Így hát megint egy kellemes évadot tudhatunk magunk mögött., hasonlóan sok érzelemmel és bánattal, bár kevesebbszer van Reiko-ról szó. Viszont nem kell félni Natori-san újra fel fog tűnni ebben az évadban is.

Pont: 9

Kedvenc szereplők: Natsume, Nyanko, Tanuma.

Nem kedveltek: Mindenkit szeretek, vagy inkább senkit se utálok.

Kedvenc idézet:
"-Vissza akarsz menni oda, ahol nem vár rád senki?
- Nem, már van hely számomra, ahová szívesen hazamegyek."

Lelőhely: Anime Addicts

Gintama: Shinyaku Benizakura-hen vélemény

Idáig is eljutottam. Igazából már másodszor láttam, és most úgy írok róla. Még mindig nehéz megunni, elvégre Gintokiról van szó és a kis csapatáról. Akik még nem járatosak a Gintamában azoknak mondom, ez a film a Benizakura-ügyet dolgozza fel, amit az animében már ugyan láthattunk, de itt kaptunk néhány extra jelenetet, és végül is Gin-ékről van szó, úgyhogy néhány óra velük nem pazarlás.

Mondhatni, az ügy  két szálon fut. Az egyik, hogy Gin elmegy egy fegyverkovácshoz, aki kéri, hogy hozza vissza a kardot, a Benizakura-t, mert veszélyt jelent mindenkire, ha rossz kezekbe kerül. Persze, ezzel már egy kicsit elkéstek, mert éppen ezzel szúrják le Katsura-t. És itt jön a másik szál: Elizabeth, Katsura kedves kis barátja, elmegy a Yorozuya-hoz, hogy elmondja mi történt. Gin rá is bízza Shinpachi-ékra, hogy oldják meg az ügyet. Természetesen, Gintoki tudja, hogy Katsura nem halt meg, mivel őt nem olyan fából faragták, sőt régebben egy oldal harcoltak az amanto-k elleni háborúban.

Ez egy rövid összefoglalás volt, de még annyit mondok, hogy Takasugi végre valahára hosszabb időre tűnik fel. Ha valaki nem emlékezne, Takasugi az, aki régebben Ginék mellett harcolt, de most a legfőbb ellenségük. De még milyen ellenség! Elismerésem, köcsög és kegyetlen. Egy tökéletes ellenség, plusz pont azért, mert van múltja a főhőssel. Előre várom, mik fognak kiderülni róluk. Elég jó duót alkotnak, a gyilkos szándék egyből megugrik. És bár nem csapnak össze komolyan a filmben, azért a feszültség közöttük igazán csodálatos.

Takasugi, a nagy és erős ellenség

Hatalmas csatajelenetek, amiket mindig szerettem, sok-sok dráma, visszaemlékezések Gintoki múltjába. Nincs is jobb, mint más múltjába vájkálni, és ha nagyon figyelünk, vagy kicsit, tisztában leszünk néhány dologgal. Azt már eddig is tudtuk, hogy Gintoki a Shiroyasha, talán magyarul "Fehér Démon"-nak fordították, de a plusz információkat mindig szívesen fogadom. Takasugi a vége felé elejt néhány megjegyzést, hogy miért is akar egy új rendszert létrehozni, és a mostanit megbuktatni. Minden szálnak egy emberhez van köze. Az pedig nem más, mint a tanáruk, aki mindent megtanított nekik. Takasugi bosszút akar állni, mert régebben megölték a tanárát. Ez az egyik ok, de gondolom vannak sokkal súlyosabbak is. 

Gintoki és Katsura

Nem maradhatnak el a jó öreg poénok sem. Gintoki és Katsura szóváltásai nálam mindig viszik a pálmát, és most se volt másképp. Mindig vigyorgok, mikor ők ketten egymás mellett vannak. Mert nagyon régről ismerik egymást, tudnak egymás démonairól és soha nem hagyják hátra a másikat, és másokat sem. Mert ilyen egy jó, erős szamuráj barátság, amiben semmi sem áll az útjában. Katsura és Gintoki egy kitűnő páros, semmi panaszom nincs rájuk. Fontos momentum volt még a sensei könyve is, amiből tanított, mert Katsura és Takasugi is magánál tartotta, mutatva, hogy még mindig hasonló elvek szerint élnek, mint régebben.

Voltak még fénypontjai a filmnek, például Gintoki leszúrása, azután a beszélgetés Otae-vel,  hogy maradjon nyugton, ne menjen sehova. Ezt viszont ugye nem teheti, máris rohan a többiek megmentésére. A testvérek története is tetszett, úgyhogy még a háttérsztori is érdekes volt. Takasugi beszélgetése Zura-val szintén megérdemel egy csillagos ötöst. És említsük meg így a végén, hogy ne kapcsoljátok le a videót, még rendesen végig nem néztétek, teljesen a végéig, mert nyilvánvalóan az utolsó néhány percre kaptunk egy kis gintamás hülyeséget. 

Pont: 10

Kedvenc szereplő: Gin, Katsura, Takasugi

Nem kedveltek: Nincs.

Kedvenc szöveg: 
"Mikor váltak szét az útjaink?" /Zura/
"Ha legközelebb találkozunk, már nem leszünk se bajtársak, se barátok! Végzünk veled minden erőnket bevetve!" /Katsura - Gintoki/

Lelőhely: SaiyanRivals

Gintama vélemény

Nem fogok hazudni, ez a kedvenc animém. A number one, amit semmi, soha nem győzhet le. Bármilyen anime is kerül terítékre, ez jobb, mert semmi se tud jobbat mutatni.

A feudális Japánban idegenek, más néven amanto-k kezdtek bevándorolni a Földre, ezzel mindent megváltoztatva. A fegyverviselés illegálissá vált, így a szamurájok számára minden nehezebb lett.

Ilyen szamuráj a főhősünk, Sakata Gintoki, aki idejét főleg Jump olvasással vagy tévénézéssel tölti. Abból él, hogy segít az embereken, először csak ő, majd hozzá csatlakozik Shinpachi és Kagura. És ezennel kezdetét is veszi a Yorozuya, az Alkalmi Munkások sok bődületesen őrült, néha esetleg megható küldetéssel. Mert ez a Gintama, vannak teljesen nevetséges részek, komédia és paródia egyszerre, viszont van, amikor véres harcot látunk.

Sok szereplős anime, nagyon sok. A szereplők mindig visszatérnek, csak néhányan vannak, akiktől örökre el kell köszönnünk, és talán ez a legnagyobb erőssége az animének, a karakterek. Ott van például Gin. Szamuráj volt, részt veszt régen az amanto-k elleni küzdelemben, ő volt a Shiroyasha, a Fehér Démon, akitől félt az ellenség, és több ezreket mészárolt le belőlük. A háborút elvesztették a felkelők, és Ginnek be kellett olvadnia a társadalomba. Egy bár vagy kocsma felett él, aminek Otose a tulajdonosa, akinek fizeti a lakbért, ha van pénze. Nem bírom ki hogy ne említsek meg minden karakter, aki szimpatikus. Kagura egy erős klán leszármazottja, van egy bátyja, akinek vannak gyilkos hajlamai. Shinpachi, csak egy szemüveg. Oké, sajnálom, ezt nem hagyhattam ki. Shinpachi csatlakozik először, akinek Gin megmenti a dojo-ját. És Shinpachinak van egy erőszakos nővére, aki nem tud főzni, Otae.

Shinpachi és Gintoki

Szóval van a mi kis csapatunk az Alkalmi Munkások, akiknek a legjobb jelenetei szerintem a Shinsengumi-val vannak. Shinsengumi vezetője Kondo-san, más néven Gorilla, aki nagyon rá van kattanva Otae-ra, aki ezt nem igazán szívleli. Aztán ott van a láncdohányos és majonézfüggő Hijikata-san, plusz egyik társa aki meg akarta ölni őt, Okita. Itt van még Katsura, aki nem Zura, az Anti-Idegen Párt vezére, Elizabeth  társaságában. Vannak a fel-feltűnő ellenségek, akik vagy megbékélnek, vagy meghalnak, nem sok választásuk van. És még megannyi szereplő, akiről egy szólt se szóltam, de meg fog jelenni. Mindenki egyéniség, én egyiket se tudom megunni.

Shinsengumi

Minden karakternek van egy zűrös múltja, ami biztos harcba fullad. Ilyenkor jönnek a öt-hat részes harcok, ami a kedvenceim. Ezek azok a részek, amikor csak néha dobnak be egy-egy poént, de így pont jó, mert kivételesen nem a komédián van a hangsúly, hanem a szomorú, drámai múltjukon. Ginről folyamatosan tudunk meg infókat, látjuk, hogy milyen gyilkos tud lenni, vagy hogy harcol az ellenség mellett, hogy legyőzzön egy másik ellenséget. Egyre tisztábbá válik a kép, ahogy haladunk a sorozatban. Látjuk Gin igazi énét, hogy milyen fontosnak találja a barátait, hogy mennyire paradoxon módon tud viselkedni, annak ellenére amit mondani szokott. Gin maga a két lábon járó ellenmondás, de szeretjük őt. Nem lehet őt nem szeretni. Ő a mi Ginünk, aki mindig talál megoldást mindenre, és nem adja fel.

Gyilkos Gin-chan

A legnagyobb erőssége a sorozatnak, hogy a paródiával és a drámával jó mértékben bánik. Több a vicces és nevetséges rész, de amikor a véres, harcos, komoly ügyek vannak, na ott mindig lehet látni Gin komoly arcát, vagy a másik oldaláról látni az embereket. Ne ijedjen meg senki a sok hülyeségtől, megéri megnézni, mert tényleg vicces, lehet rajta nevetni, és nem szánalmasan vicces, hanem vicces vicces. Viszont, aki szereti a drámát, tragikus múltat, vagy hogy a főszereplőt üldözik az emlékei, annak meleg szívvel ajánlom, mert mindenki történetében van valami, ami közelebb hozza hozzánk öket.

Pont: 10. Egyértelműen.

Kedvenc szereplő: Gin, Katsura, Hijikata, Okita... hm... Otose

Nem kedveltek: Hmmm.... Mindenki szerethető, nagy sajnálatra.

Kedvenc szöveg: "Te döntöttél úgy, hogy egyedül maradsz."

"Ha legközelebb találkozunk, már nem leszünk se bajtársak, se barátok! Végzünk veled... minden erőnket bevetve!" /Zura- Gintoki/

Lelőhely: SaiyanRivals

GetBackers vélemény

Amano Ginji és Midou Ban a Visszaszerző csapatot alkotják, vagyis a Get Backers-t. Az visszaszerzési arányuk száz százalékos, így nincs miért aggódni. Valamit elloptak tőled? Szólj nekik, és biztos megtalálják és épségben visszahozzák, többé-kevésbé. Törzshelyük a Honky Tonk nevű kávéző, amit az egyik ismerősük vezet, Paul, ahol a feladatokat, küldetéseket megkapják egy közvetítőtől, Hevn-santól.

Nem mondhatnám, hogy sok gondolkodást vagy figyelmet igénylő sorozat, aki szereti a sok harcot, az nem fog panaszkodni, bár én már untam így negyvenkilenc rész után, kicsit egyhangú lett. Elveszik valakinek valamije, és aztán ők megtalálják. Egyszerű, semmi bonyodalom, kivéve akkor, ha valami igazán nehéz, vagy éppen személyes ügyük van az egyik szereplővel, mert a múltjuk összefügg. Na, olyankor minden nehezebb, sőt akkor történnek az érzelmes beszélgetések. 

Nagyon sok karakteres, mégis mindenki múltja ki van fejtve, kifejezetten szomorú, főleg Bané és Ginjié. Alkalmazták azt a módszert, hogy egyetlen embernek sem lehet boldog múltja. Ami szerintem így egy kicsit zavaró, minek kell mindenkinek egy tragikus hősnek lenni? Legalább egy boldog múlttal rendelkező emberke lehetne a csapatba. De nem baj, ez nem hiba, csak veszít nálam az értékéből. Az ilyen egy idő után már unalmas. Bár állandóan sikeresen teljesítik a feladatot - mert ez elvárható, ugyan miért ne sikerülne? - de a pénz soha nem kerül hozzájuk, vagy ha igen rögtön el is eszik, mert mint majdnem minden anime karakternek, nekik is az egyik legfontosabb az evés. 

Ban és Ginji

Ami legjobban tetszik a bajtársiasság a két főszereplő között, ha lehet ezt mondani. Barátok, lehet rajtuk látni, hogy egymást húzzák ki a csávából. Bár Ban többet tud Ginji múltjáról, mint fordítva (ha jól emlékszem). Szóval a kapcsolatuk, ahogy néha támogatják egymást, Ban közönyös aggódása, felesleges nagyképűsködése, mikor aggódik Ginji miatt, mind előremutat, hogy mennyire is látják egymást fontosnak. Nem csoda, Ginji a lágyszívű bolond, aki mindenkiben meglátja a jót, és mindenkin segíteni akar, míg Ban a közönyös, nagyképű, bunkó, aki segít, ha akar, de kell lennie egy jó oknak, plusz mindig titkolózik. Állandóan, és perzse mindent egyedül akar elintézni. Nem szeretem a mártír karaktereket, már nagyon unalmasak. 

Amit nagyon tisztelek az egészben a chibi-k. Annyira jól használták, hogy még én is viccesnek tartottam, ami nagy szó, mert nem vagyok oda értük. Elviselem őket, de inkább nem akarok olyat látni. De ebben egész jól meg volt csinálva az egész. Tényleg vicces volt. Nem a szánalmasan vicces, hanem a vicces-vicces. 

Ginji keze és "A" férfi

Történet is van a karakterek mellett, természetesen. A kettő szereplőből, hirtelen - tíz, húsz rész múlva - legalább nyolc lesz, akinek megismerhetjük múltjukat, ebből sokan először a kettősünk ellen van, mert úgy hozta a sors, de nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, nem mindenki marad ellenség. Sőt! De menjünk tovább. A nagyobb történetszálak a Mugenjou körül forognak, ennél jobban nem is akarok bele menni.

Szóval összességében, harcolós, sötét múltas, vicces, chibis, kellemes hangulat, néha komoly, de nem viszi túlzásba. 

Pont: 7. (Mondjuk tavaly fejeztem be, és már csak 6-ot adnék, de a MAL azt mondja 7-et adtam, és ki vagyok én, hogy vitatkozzak?)

Kedvenc szereplő: Ginji.

Unszimpatikus: Nem emlékszem, hogy lenne.

Kedvenc idézet: "Szépet álmodtál?"/Ban/

Videó és egyéb: Naruto-kun

Utólag is Boldog Karácsonyt!

CUT vélemény

Mangaka: Kawai Touko

Hossz: 1 kötet, 6 fejezet.

Vigyázz YAOI!

Kellemes esti olvasmány, ha valaki egy melankólikus, iskolai, komoly témás mangát akar olvasni. 

Ismerjük a legtöbb yaoi milyen. Össze-viisza pirul az uke, rosszabb, mint egy szerelmes lány, vagy pont olyan. Néha nincs semmi története az egésznek, van amikor csak egy kis könnyed tíz oldalas, de van amikor több köteten át tudják húzni a sok szexet és a félreértéseket. Na, ez a manga nem ilyen. 

Chaikit éppen leszidja a tanára, hogy nem ment el az apjával a szülő-diák találkozóra, indoka, hogy elfelejtette, és akkor találkozott, a másik főszereplővel, Yukimura-val, aki szintén elfelejtette. Ez a jelenet tele volt kíváncsisággal Chiaki részéről, aki érdeklődve szemlélte a srácot, és minden itt kezdődött. Egyszerűen annyira jó volt, hogy elmondani nem lehet, de azért megpróbálkozom összeszedni, miért is kell elolvasni. 

Mindkettő srácnak a múlt ott leselkedik a válla fölött következő sarkon. Egyikük se tud szabadulni. Egyikük mazochista és a mostohaapja előszeretettel szexszel vele, a másik pedig folyamatosan menekül a múlt sebei elől. Kellemes meglepetés volt, hogy nem kategorizálták a szereplőket, nem adtak meg nekik az alap viselkedést, (mint például, pirulós, hirtelen elmondja az összes érzelmét uke, és a hideg, távoli, de azért szereti az uke-t seme), hanem szépen minden ment a maga útján, eredeti személyiségük volt, talán így érthetőbb. Chiaki-nak az önelégült mosolya lehengerlő, először ez fogott meg legjobban, plusz a hazugságai, amiket mond, bár csak a tanárának. 

Az önelégült mosoly

A kötet során közelebb kerül a két fiatal, bár történnek a dolgok, ami szítja mindkettejük kíváncsiságát, de inkább Chiaki Yukimura iránt. Az egész kötetet végigköveti a szomorúság, a keserű valóság, az érzés, hogy egyedül vannak a világban. Olyan szép gondolatok vannak benne, hogy vétek kihagyni. Nem csak a téma választás érdekes, hanem a karakterek is. Chiaki, akinek a kezén van egy csuklópánt, (na vajon miért?), ő az aki mosolyog, de a szíve nincs benne, csak látszat az egész. Összetettek a személyiségek, nem csak a felszínt szántják, ami külön öröm volt.

Folyamatosan derülnek ki a dolgok, szinte öröm olvasni, kár, hogy ezt nem húzzák több kötetesre. A személyiségüknek külön pontok járnak. Igényes, érdekes történet. Mondja azt valaki, hogy nem volt kíváncsi, hogy a fiúk, miképpen jutottak el odáig. Kapunk egy szép családi betekintést, néha azok a legfontosabbak, hogy megtudjuk az okokat. 

Pont: Legszívesebben 10-et adnék, de csak 9. :) Mondjuk ha én egy yaoira annyit adok...

Kedvelt szereplő: Yukimura és Chiaki is szerethető az összes problémájukkal.

Nem kedvelt szereplő: Chiaki mostohaapja.... szemét...

Kedvenc idézet: "Ez volt a kezdete a rettentően keserű és fájdalmas napoknak."

"Mi van, ha például alkotsz egy másik fájdalmat, hogy felváltsa a kibírhatatlant?"

Lelőhely: Red Light Yaoi Team