Utólag is Boldog Karácsonyt!

CUT vélemény

Mangaka: Kawai Touko

Hossz: 1 kötet, 6 fejezet.

Vigyázz YAOI!

Kellemes esti olvasmány, ha valaki egy melankólikus, iskolai, komoly témás mangát akar olvasni. 

Ismerjük a legtöbb yaoi milyen. Össze-viisza pirul az uke, rosszabb, mint egy szerelmes lány, vagy pont olyan. Néha nincs semmi története az egésznek, van amikor csak egy kis könnyed tíz oldalas, de van amikor több köteten át tudják húzni a sok szexet és a félreértéseket. Na, ez a manga nem ilyen. 

Chaikit éppen leszidja a tanára, hogy nem ment el az apjával a szülő-diák találkozóra, indoka, hogy elfelejtette, és akkor találkozott, a másik főszereplővel, Yukimura-val, aki szintén elfelejtette. Ez a jelenet tele volt kíváncsisággal Chiaki részéről, aki érdeklődve szemlélte a srácot, és minden itt kezdődött. Egyszerűen annyira jó volt, hogy elmondani nem lehet, de azért megpróbálkozom összeszedni, miért is kell elolvasni. 

Mindkettő srácnak a múlt ott leselkedik a válla fölött következő sarkon. Egyikük se tud szabadulni. Egyikük mazochista és a mostohaapja előszeretettel szexszel vele, a másik pedig folyamatosan menekül a múlt sebei elől. Kellemes meglepetés volt, hogy nem kategorizálták a szereplőket, nem adtak meg nekik az alap viselkedést, (mint például, pirulós, hirtelen elmondja az összes érzelmét uke, és a hideg, távoli, de azért szereti az uke-t seme), hanem szépen minden ment a maga útján, eredeti személyiségük volt, talán így érthetőbb. Chiaki-nak az önelégült mosolya lehengerlő, először ez fogott meg legjobban, plusz a hazugságai, amiket mond, bár csak a tanárának. 

Az önelégült mosoly

A kötet során közelebb kerül a két fiatal, bár történnek a dolgok, ami szítja mindkettejük kíváncsiságát, de inkább Chiaki Yukimura iránt. Az egész kötetet végigköveti a szomorúság, a keserű valóság, az érzés, hogy egyedül vannak a világban. Olyan szép gondolatok vannak benne, hogy vétek kihagyni. Nem csak a téma választás érdekes, hanem a karakterek is. Chiaki, akinek a kezén van egy csuklópánt, (na vajon miért?), ő az aki mosolyog, de a szíve nincs benne, csak látszat az egész. Összetettek a személyiségek, nem csak a felszínt szántják, ami külön öröm volt.

Folyamatosan derülnek ki a dolgok, szinte öröm olvasni, kár, hogy ezt nem húzzák több kötetesre. A személyiségüknek külön pontok járnak. Igényes, érdekes történet. Mondja azt valaki, hogy nem volt kíváncsi, hogy a fiúk, miképpen jutottak el odáig. Kapunk egy szép családi betekintést, néha azok a legfontosabbak, hogy megtudjuk az okokat. 

Pont: Legszívesebben 10-et adnék, de csak 9. :) Mondjuk ha én egy yaoira annyit adok...

Kedvelt szereplő: Yukimura és Chiaki is szerethető az összes problémájukkal.

Nem kedvelt szereplő: Chiaki mostohaapja.... szemét...

Kedvenc idézet: "Ez volt a kezdete a rettentően keserű és fájdalmas napoknak."

"Mi van, ha például alkotsz egy másik fájdalmat, hogy felváltsa a kibírhatatlant?"

Lelőhely: Red Light Yaoi Team

Hanasaku Iroha vélemény

És ide is elérkeztünk, november első bejegyzése, de lehet, hogy november utolsója is.

Ohana anyjának sok adóssága van, és úgy dönt elfut a mostani barátjával, így Ohana-t a nagymamájához küldi, aki egy fogadót vezet. Ohana-nak dolgoznia kell, amit ő lelkesen meg is kezd.

Egy kis fogadó életébe csöppenhetünk bele megannyi szereplővel, akiket a végére legalább, ha nem is nagyon, de egy kicsit mindenképp megszeretjük. Ohana ismerkedése a többiekkel először nem indul valami jól. Minchi sokszor mondja neki, hogy dögöljön meg, Nako ellenben nem szólal meg, gondolom zavarja, hogy Ohana mindig belemászik a képébe, én is megijednék az biztos. Elég hiperaktív a lány, és valahogy mindig megoldja a problémákat. Ez egy főszereplő dolga, mégis már nagyon-nagyon idegesítő volt.

Miután dolgozni kezdett sorban barátkozott össze a legtöbb dolgozóval, kivel előbb, kivel utóbb. Ők itten barátkoznak, folyik az életük, ami nem nagy szám egyáltalán, leginkább a fogadói életet mutatja be, hogy milyen is az. Ki mi szeretne lenni, mikor, hova tovább, ha egyáltalán van olyan aki el akar innen menni. Hosszú ez az anime, nem kellett volna huszonhat rész, mert vannak teljesen felesleges részek, amik már teljesen unalmasak.

Minchi, Nako, Ohana

Nézzük a mellékszereplőket. Minchi állandóan sértegeti Ohana-t, néha már elegem volt belőle, de hát legyen, nem az én dolgom. Nako is kezd kiengedni néhány érsz után, ezért az sem olyan rossz. Mindenki más, sok különböző karakter van, hát milyen is legyen ha nem különböző. Az igazgató az egyik legérdekesebb az összes közül, olyan dolgok motiválják, ami elég átlagos, animék között, de mégis egész jól van megcsinálva. Van itt minden. Anya-lánya rész, Ohana és Ko-chan, aki az ő szívszerelme. Ko elég idegesítő, nekem az volt, főleg, ahogy Ohana ott teljesen kétségbeesve szenvedett. Szóval a Ko-s részek nagyon rosszak, szerintem. Yuina-val is megismerkedhetünk, aki a másik szállodában dolgozik, de nem igazán akarja átvenni a szállót, ha öregebb lesz.

Tomoe, Ren, Tohru

Forgatnak még filmet, lesz itt sírás-rívás, sok sok érzés, ami néha talán viszonzásra talál. Minden szép és jó, majdnem happy end, aki még nem látta nem veszít semmit, van ennél százszor jobb anime, de egynek elmegy.
Pont: 7

Kedvenc szereplő: Tohru, Nako, az igazgató.

Unszimpatikus: Ko-chan.

Videó: HiNaMi Team, WoF

Usagi Drop vélemény

Usagi Drop, AA szerint Nyuszi Bogyó, ami illik is címnek. Daikichi a nagyapja temetésére megy vissza a régi házba, ahol találkozik a nagyapja lányával, akit senki se akar befogadni, mivel szégyenlik, hogy van a nagyapának egy 6 éves lánya. 

Daikichi dolgozó ember, 24 órából, minimum 12-tőt simán elvállal, mivel nincs felesége, se gyereke és egyedül él otthonában. Daikichi, miután találkozik a lánnyal és beszél néhány szót vele, a temetés után úgy dönt magához veszi. Daikichi tettét családi megdöbbenés követte. Mégis, hogy fog róla gondoskodni, amíg dolgozik, egyáltalán miért is akarja ezt, amikor így is elég dolga van a munkájával. 

És el is kezdődik a nagy kaland, ha fogalmazhatunk így. Daikichi-nek szembe kell nézni azzal, hogy gyereket nevelni nem könnyű dolog, és ahogy befogadja Rint, jönnek a problémák, amiket le kell küzdeniük. 

Mindenek előtt Daikichi-nek el kell nyernie Rin bizalmát, ami beletelik néhány részbe, de amennyire lehet, realisztikusan van ábrázolva. Rinnek kell keresni egy óvodát, amit szerencsésen meg is talál Daikichi, de még így is túl sokat dolgozik, és mindig későn ér oda, így Rin már holt fáradt szokott lenni. Itt ismerkedik meg az egyik anyukával, akivel jóban lesznek. Nitani Yukari-val, aki egyedül neveli a diát Kouki-kunt. Kouki, Rin barátja lesz, és nem is múlik el ez a barátság. Humorban nincs hiány, az biztos. Vannak szívet melengető, kedves jelenetek, de feltűnnek az erősen melankolikus pillanatok. 

Kouki előről, hátulról Rin és Kouki anyukája

Az első momentum, vagy a második, amit tesz Daikichi, hogy többet legyen Rinnel, hogy áthelyezteti magát a munkahelyén a kevesebb óraszámba dolgozókhoz, vagyis ahol nem kell plusz órákat ott maradni, mert valami elhalaszthatatlan jön közbe. Ezen túl lépve Daikichiék gyakran mennek látogatóba a szüleihez, ahol is Rin egyre jobban szeret lenni. Megszereti az embereket, sokkal közvetlenebb lesz és feloldódik. Szépen játszott az alkotó Rin karakterével, ahogy egy csendes lányból, egy szókimondó lánnyá érik. Telik az idő és Rin már iskolába jár, Koukival karöltve. 

Rin

Daikichi megismerkedik más szülőkkel, felkeresi Rin anyját, és segít ahol tud, főleg Kouki anyjának, páldául, elhozza őt a napköziből. Daikichi legjobb jelenetei közé tartozik, mikor aggódik Rinért, főleg amikor beteg volt. Rin anyja egy mangaka, aki mint látható, elhagyta Rint. Neki is vannak problémái, és Rin teljesen hasonlít az anyjára és még a rajztehetségét is örökölte, amire fel is hívják a figyelmét. 

A végén a kis egy perces epizódok nagyon jóra sikerültek. Ez az egész anime egy nagyon aranyos, kedves, a családról, a vérségi kötelékekről, barátokról. 

Ki az, aki szurkol, hogy Kouki anyukája és Daikichi összejöjjenek? Kezet fel! *felrakja a kezét*

Pont: 8

Kedvenc szereplő: Daikichi, Rin, Kouki, Kouki anyukája

Videó: AA. 

Zoku Natsume Yuujinchou vélemény

Kedvenc szellemlátónk és macskájának kis kalandjai, Reiko-ra váró szellemekről, akiket Natsume kiszabadít vagy teljesíti a kérésüket, a szellem viselkedésétől függött.

A felállás még mindig ugyanaz. Natsume, aki látja a szellemeket, Madara-senpai, alias Nyanko-sensei, aki minden erejével védi, még akkor is, ha nem éppen van beszámítható, józan állapotban van. Tájékoztat minket Natsume, hogy ő ugyan egész életében egyedül volt, ami sajnálatos, és csak a youkaik álltak vele szóba. Mintha nem tudnánk. 

És vissza a régi kerékvágásba. Natsume újabb youkaikkal ismerkedik meg. Van aki éppen meg akarja enni, vagy a barátok könyvét keresi, vagy esetleg, a segítségét kéri. A mostani részekben sokkal kedvesebb, szívhez szóló történetek vannak, mint az előzőben. 

Kapunk néhány infót, hogy került Natsume-hoz a Barátok Könyve, Reiko-ról is megtudunk egy s mást. Ezek a részek, inkább már Natsume kapcsolatai kerülnek vizsgálat alá. Sokkal több érzelem van benne, mint az első évadban. Komolyabb témákat boncolgatnak. Natsume múltja itt is szóba kerül, de egyáltalán nem merül bele az önsajnálatba, hanem továbblép, mint ahogy kell. Nyanko-sensei még mindig figyelmes, csak úgy osztogatja a jó tanácsokat. Kedvenc jelenet velük, amikor tél van, és hógolyóznak. Kicsit sem hangulatos, ááh, minek is. És a hónyuszi, akinek most nem tudom a nevét, meg is említi, hogy nagyon jó lehet a kapcsolatuk.

Reiko

Néhány jó kis történetet szedtek össze. A fekete macskába zárt nagy hatalmú szellem, a hónyuszis rész, a Natoris, a madaras gondoskodó, a Hinoe-kislány-Reikos, Taka, sellő, a fák, Reiko és a kisfiú barátsága, Natori a gyűlésen Natsume-val, a kisfiús ügy Natori beleavatkozásával.

Felsorolva ennyi. De hosszan részletezve vannak komoly dolgok, már amennyiből emlékszek. A hónyuszis történet mindig is a kedvencem marad, az valami eszméletlen édes és megmosolyogtató. Van egy olyan, amikor van egy kis youkai egy lány, akinek megígérte Reiko, hogy látni fogja a tengert. És... és... felkötözött Reiko egy fára egy rongyot, vagy valami mást, és Natsume-ék azt keresik. Az a legszebb, legjobb, leg-legesebb. Olyan sírós,és az is kiderül, hogy Reiko mégse annyira rossz, mint amilyennek mondják. 

A "fás" lány

Másik nagy kedvenc, amikor Natorival találkoznak, és Natori meghívja őt, majd elmennek abba a fogadóba, és ott van egy szellem. A legszebb jelenet, amikor Natsuménak rémálma van, és felkel, és odahajol fölé, Natori is és Nyanko is. Azt a sok érzelmet, azt a sok szenvedést, itt hangzik el a kedvenc idézetem is, amit lentebb majd láthattok. 

Natori és Natsume kapcsolata ebben az évadban fejlődött nem is keveset. Mindig más nézeteket vallanak, látni akarják mit-miért csinál a másik, de mégse értik meg egymást. Hisz' annyira különbözőek. Mindent megtennének egymásért, Natori mindig segít Nastuménak, fordítva, ez inkább úgy működik, hogy Natsume meg akarja menteni az elpusztításra váró youkait. Mondhatjuk őket barátoknak, mert azok, de mégis az érdekeik különböznek. 

Natsume dilemmája, az első évadban, hogy ő nem akarja látni a youkaikat, most valóra válik. Az a merő kétségbeesés, ahogy Natsume megszólalt, hogy "sensei"... Most ő is rájön, hogy mennyit is számítanak a youkaik, hogy milyen az, aki már hónapok óta veled van, és egyszerűen nem tudod elfogadni, hogy eltűnhet. 

Szóval még mindig érzelmes, még mindig szeretem Natsume érzéseit, gondjait, és a többit. Tanumi még most is keveset szerepel, de legalább szerepel. 

Pont: 10

Kedvenc szereplő: Natsume, Nyanko, Hinoe, Tanuma.

Unszimpatikus: Nincs.

Kedvenc idézet: "De ha már belefáradtál a hazugságokba, nyugodtan hozzám költözhetsz." /Natori/

Videó: AnimeAddicts

Death Note vélemény

Nah, ki nem ismeri?

Egy halállista lekerül az emberek földjére, és a rendőrfőnök zseni fia, Yagami Light megtalálja, kipróbálja, és aktív használója lesz, mint egy függő esküszöm. Ezzel a halállistával, meg tudja ölni az embereket, ha beírja az igazi nevüket, plusz halál okát is lehet alakítani. És hogy dönt Light? Igen, megtisztítja az emberiséget a mocsoktól. Először még így gondolja, de aztán...

Viszont ki gondolná Lightról, a kitűnő diákról, a rendőrfőnök fiáról, hogy ő embereket öl? Először senki, viszont bonyolódnak a dolgok. A halállistához tartozik, egy halálisten is, Light esetében Ryuk, akit mindig almával etet, és aki szereti nézni az embereket, mert érdekesek, hülyék.

És el is érkeztünk a főszálhoz, miszerint van L, aki el akarja fogni Kirát, vagyis Lightot. Ez az L pedig, aki egy zseni és egy árvaházba nevelkedett, beszervezi a csoportjukba az egyetemistát, és így elkezdődnek a kis-nagy logikai játszmák, amit kellő figyelemmel kell követni, ha nem akarjuk, hogy eltévedjünk az egyik cselszövés közben.

Az egész anime során, L és Light harcait láthatjuk, ahogy próbálnak túltenni egymáson, és a másik lépéseit kitalálni. Néha sikerül, néha nem, mindig lehet találgatni, most melyikük fog beleesni a másik csapdájába, és hogy vágja ki magát onnan a kedves Light. Nem lepődünk meg, hogy jönnek újabb halállisták, újabb szereplők, például Misa, aki szőke, és idegesítő a hangja (bevallom, szinkronosan néztem), és van egy kis előnye Lighttal szemben.

Elég sötét a nézése...

Aztán L mellett még van néhány zseni, pontosabban kettő. Mindkettő egyéniség, mégse tetszettek. L marad mindig az igazi L. Igaz, nem tudom megérteni, hogy nem halt bele a sok cukorba, de ez legyen az anime titka. A fehér hajú idegesített, a sárga hajú féltékeny volt és dühös, Light meg teljesen megőrült. Hülye ez? Az. Logika, manipulálás, és egyéb. Elismerem ez szép munka volt, bár a végén Light nagyon szánalmas, a kis gondolati játékoktól már a 37 részre zsongott a fejem és nagyon untam, de ilyen is kell.

A híres zseni...

Lightnak agyára ment a hatalom és megőrült, vagy nem tudom, de a vége fel már kifejezetten ellenszenves volt, akármennyire is volt briliáns elme. Ryuk a végén kedves volt. Összességében jó volt, de nem dobtam tőle el az agyam.

Az opening és az ending is nagyon tetszett, mind a négy. Ezek tényleg jók voltak.

Pont: 7

Kedvelt szereplő: --------------

Unszimpatikus: Light, talán, nem is tudom... inkább sajnáltam, mint utáltam...

Videó: Animax csatorna köszi az első 24 részt, majd Dragon Hall, kösz!

Black Lagoon: The Second Barrage

Újabb tizenkét rész a kedvenc szállítóinkkal Roanapra véres területein, majd japán nyugodt vidéke is színre kerül. 

A történet ott folytatódik, ahol abbamaradt. Vagyis jöhet az újabb munka, újabb lövöldözés, újabb hullák. A szokásos napi rutin, ami néhány rész akcióban részesít minket. Az előző részekhez képest, itt nem a egy rész - egy ügy minta játszik, hanem inkább a több részeken átívelő munka.

Revy még mindig ugyanolyan makacs. Kapunk egy-két képkockát a múltjából, de nem tudunk meg semmi többet. Talán így a legjobb. Dutch és Benny még mindig olyanok, mint voltak, ezért nem kell aggódni, hogy kiestek volna a szerepükből. Rock, minden aggodalom forrásnak a központja. Gondolkozik, és sokat. Még mindig nem tudja hol a helye, tényleg odavaló-e.

Az ügyek most is élvezetesek. Nekem a legjobban az ikrek története jött be, az elég beteg volt, meg kaptunk néhány infót kedvenc apácánk, Eda, múltjáról néhány infót. Bár egyáltalán nem sok, de több, mint a semmi.

Mégis itt már más is megmutatkozik, nem csak az, hogy Revy-ék szállítgatnak ezt-azt. Mivel az ikrek felkeverik Roanapra hétköznapjait, sokkal több a halott, mint általában, ezért a város "vezetői", Balalajka, Mr. Chang és egy harmadik fél összeül egy megbeszélésre. Makacs emberek, úgyhogy sok minden nem sül ki belőle, de végre Mr. Chang-et mutatják. Igen kevés szereplést kapott a második szériában, bár az elsőben se sokat, de akkor is.

Mr. Chang

Itt jobban előjön, mennyi ereje is van a Hotel Moszkvának és Balalajkának, mert szinte egész végig szervezkednek, Roanapra-n és Japánban is. Még mindig ez a legjobb "lövöldözős" anime, talán azért mert nem csak egy csihi-puhi, hanem van történet is. Karakterek még mindig lenyűgözőek. Revy lelkivilága még ápolásra szorul az biztos, Rock még mindig össze van zavarodva. Talán sok a vér, a hulla, de akkor is ez egy nagyon szórakoztató anime, főleg mert a humora se utolsó.

Revy... mosolyog

Nem különbözik semmitől az első sorozatban. Itt is vannak munkák, hol jók, hol rosszak. Itt is kapunk Revy kitörésiből, azonkívül megtudjuk milyen fegyvere van. Az opening és az ending szerencsére még mindig ugyanaz.

Ez az az anime, amit bármikor meg lehet nézni. Kellemes kikapcsolódás néhány órára, sok lövöldözéssel, fenomenális párbeszédekkel, és néhány érdekes kérdéssel.

Pont: 10

Kedvenc szereplő: Revy, és akkor is ha keveset szerepelt Mr. Chang

Unszimpatikus: ------------------

Idézet: "Ha szükséges őket se kímélje."

Videó+felirat:  Yuri-nak még mindig köszönjük a feliratot. :D

Ano Hi Mita Hana no Namae wo Bokutachi wa Mada Shiranai vélemény

Még az opening se ment le, de én már elkezdtem picsogni. (Itt jöttem rá, hogy még tudok sírni, és elérzékenyülni.) Ez egy kivételes darab. Szép történet a barátságról, egy barát elvesztéséről, a barátok bizalmatlankodásáról, saját problémák leküzdéséről. Röviden. Röviden AnoHana. 

Volt hat barát, akik még kisgyerekként együtt játszottak, de mikor egyikük meghalt, a kis csapat útjai szétváltak, mindenki ment a saját útjára. Nagyjából tíz év telik el, és belecsöppenünk az eseményekbe. Régebben, aki a kis csoportjukat vezette, Jintan, most nem jár iskolába és egész nap gépes játékokkal játszik. Egész végig rajta lóg egy fehér ruhás lány, ami később kiderül, hogy Menma, a halott gyerekkori barátja. Igen! Látja a "szellemét", nem úgy néz ki mint egy szellem, elvégre szilárd teste van. És itt jönnek a bajok. Senki se hisz Jintan-nak, miszerint Menma visszajött. Volt barátai többsége azt hiszi, hogy őrült, vagy nem dolgozta még fel Menma halálát, egyedül Poppa hisz neki. 

És itt jön képbe a cselekmény főszála. Menma kívánsága, amit teljesíteni kell. Az első hiba a tervbe, hogy Menma se tudja, mi a kívánsága. A második, hogy ragaszkodik hozzá, hogy együtt ők hatan, Menma-t beleértve, kellenek hozzá. Megy a találgatás, mégis mi lehet az és egyre csak összehozza őket minden. 

Srjon mindenki...

Viszont minden részben ott van a keserűség, a mi lett volna, ha. Jintan, Anjou, Poppa, Tsurumi és Matsuyuki is mind azt szerették volna, ha az a nap soha nem történt volna meg. Ha amit akkor tettek, nem tették volna. Mind csak gyerekes kíváncsiság volt, de egy nagyobb történésnek az előfutára. Soha nem szabadultak az akkori bűntudattól, hogy ott voltak, és tettek valamit, vagy egyesek esetében, nem tettek semmit. Annyi érzelem van ebben a tizenegy részben, hogy elmondani is lehetetlen. Kifejteni azt a sok látott dolgot, kit mi bánt, de ezt nem is teszem, mindenki nézze meg magának.

Levelek...

Érdekes volt reagálni, hogy ki miként látja a dolgokat, mennyire is el akarja felejteni azt a lányt, vagy éppen csak túl akar már lenni az egészen. Mind azt hitték, hogy ez már egy lezárt történet, de nem volt az. A saját maguk hibáztatása mellett feltűnik még a jól ismert szerelem, mert az ilyet, azért nem lehet kihagyni, ami itt kivételesen nem is baj. Bár a figyelem hiánya, hogy ki is szerelmes kibe, észveszejtő tud lenni. Egyikük se veszi észre. 

Nem hinném, hogy van olyan karakter, akit nem lehet kedvelni, még a hátborzongató Matsuyuki is szimpatikus egy időre. Bár neki a pálfordulása gyorsan történt, ezért kicsit valótlannak hatott. Tsurumi volt még az, aki távol állt tőlem, és túl keveset tudtunk meg róla, pl. Anjou-ról árnyalatnyival többet kaprunk. Menma nagyon szerethető, a maga saját kis hibáival. Poppa-t nagyon sajnáltam, a mindig vicces Poppa-t. Ebben a történetben mindenkit lehet sajnálni. A családról még nem is ejtettem egy szót se. Érdekesek voltak. Látszott, hogy szétesett a családjuk, az anyja már szinte nem is törődik semmivel, a testvére el van hanyagolva, talán az apja az egyetlen, aki tudja, hogy nem a múltban kell élni.

Nagyon megindító, érzelmes, siratós, szóval csak papírzsepivel, főleg az utolsó részt.

Pont: 10

Kedvelt szereplő: Jintan, Menma, Anjou

Unszimpatikus: Nem volt.

Kedvenc idézet:                               " - Most mát lehet?
                                                         - Most mát lehet!"

Videó: AA, Köszi :) Ti munkátokat mindig felüdülés nézni.

2011 nyár - első pillantás...

Nem sok mindenbe néztem bele, de itt van néhány.

Sacred Seven: Elnyomott hatalommal egy főhős pasi, aki karakterileg el van veszve, vagyis nem mutat semmi újat. Ha éppen a rossz uralja, akkor kinő egy szarv a homlokából, és így úgy néz ki mint egy egyszarvú. Ezenkívül, kapunk egy Sebas-chan klónt, és cuki kislányokat. Szóval, nem nagy szám, de gúnyolódni szívesen fogok rajta, mennyi sablont fognak belerakni. (És nem vagyok szemét kicsit se)

Nurarihyhon no Mago: Sennen Makyou: Kezdődik egy jóképű démonnal és folytatódik a 8 éves Nura-val. A főhős még mindig idegesítő, a lányok is, a youkai-k  azért jó fejek, bár ott is van néhány idegesítő alak, Yuki Onna, Atobe... stb... Ez a rejtett belső már másodszor tűnik fel, az eltitkolt erő, milyen érdekes. *szarkazmus*

Natsume Yuujinchou San: Az egyetlen normális anime ami hozta a formáját, kedves youkaik-kal, Nyanko-sensei és még Madara is nagyon jól alakít. Nincs panasz. És a következő részben lesz Tanuma :D

Kamisama Dolls: Egyértelmű, hogy az a falu sáros, de nagyon. Mindenki nekik engedelmeskedik? Meg az a szentély.. Aki biztos tud valamit. De az is lehet, hogy őrült, remélem nem fordul át ecchi-be.

Usagi Drop: Ez szép és aranyos volt. Biztos lesz itt dráma, szinte érezhető. Ezt jól megcsinálták.

Blood-C: Nappal ügyetlen iskolás lány, este gyilkos. Unalmas felállás szerintem, de gondolom lesz benne valami extra.

Ikoku Meiro no Croisée: Japán lány Franciországban... Tetszett. olyan kis nyugodt, csendes konfliktusú, két külön ország viselkedésének normáiról, hol mi  a fontos.

Itsuka Tenma no Kuro Usagi: ecchi, de mégis a történet maradásra bír, meg amit elkezdek, azt be is fejezem, ha csak nem valami szörnyű-kibírhatatlan, de ez messze van attól. Van itt szakadó fej, vér, halál, loli, nem-loli, rossz fiú.

Giant Killing vélemény

Ez egy gyöngyszem! Jó, azért akkor nem, de van benne potenciál, ami néhány anime-ből hiányzik, szóval, nem egy sima, rúgjuk a labdát és nyerjük meg a meccseket. Sokkal több, még ha nem is jön le elsőre, bár ki-minek fogja fel.

Van egy japán felnőtt focicsapat, az ETU, akik miután a régi csapat játékosai elmentek külföldre, nincsenek formában, bár ez inkább az évenkénti edző váltás az oka, mivel soha nem találtak elég jót. Most viszont Tatsumi, az ETU egyik régi játékosa visszajön, miután megkérték rá a menedzserek, és ő lesz a csapat edzője. Viszont nem mindenki nézi ezt jó szemmel, a régi szurkolók és a csapattárs árulónak titulálja, ami első ránézésre őt nem nagyon zavarja.

Elsőnek minden nagyon illékony. Mindenkinek el kellett fogadnia az új edzőt, aki úgy látszik csak hülye feladatokat csináltat velük, és semmi értelmeset. Főleg akkor hívja ki mindenki ellenszenvét, kétségét, amikor elveszi Murakoshi-tól a kapitányi rangot, ha így fogalmazunk.

A történet nem halad olyan gyorsan előre, mégis egy olyan anime, amit könnyűszerrel lehet darálni. Az első néhány részbe bemutatják nekünk a szereplőket, kit is kell szeretni, és kit utálni. Jó, utálni, azért tényleg nem sok mindenkit lehet, de próbálkozni szabad. A karakterek nagyon szerethetőek, főleg Tatsumi, azzal az önelégült arcával, amikor sikerül a terve. Vagy amikor felméri az ellenfelet, és nézi, nézi, nézi, a kapitányt, és egyszer csak elmosolyodik, mintha mindent tudna. A többi szereplőről csak minimális anyagot tudunk meg, így nem lehet ítélkezni. Az úgynevezett "Herceg" is egy nagy taktikus, a kiváló passzaival, és az arrogáns szövegeivel, mintha már ő is látná előre a játékot. 

A csapat

26 rész tele focival, de itt kivételesen nem a hihetetlen rúgásokkal próbálnak gólt szerezni, hanem sima, normális foci. Nem sok meccset láthatunk talán négyet-ötöt az egész anime alatt, de néha már unalmas volt, ha nem Tatsumi volt a porondon. (Igen, Tatsumi fan vagyok ^^). A másik erőssége az animének, hogy több szempontból kapunk betekintést a csapatról, a játékosok gondolatairól. Még az elején a csapat ketté volt osztva, a végére már könnyen egy csapat lettek. Izgalmas volt végignézi, ahogy a játékosok bánnak egymással. Itt fontos szerepet játszik a rajongók és a csapat közti kapcsolat, ami először csak egyoldalú a rajongók részéről. Van viszály az új és a régi rajongók között, úgyhogy minden bonyodalomra lehet számítani. 

Tatsumi örömködés közben

Szóval milyen is röviden ez az anime? Taktika, személyes élet, gondok, Tatsumi szövegei, a bizalmatlankodás, rajongók bizalma a csapat iránt. És persze foci.

Pont: 9

Kedvelt szereplő: Tatsumi :D

Megfojtani való szereplő: Hm... Natsuki-t nem szerettem.

Idézet: "Jézusom, a tudatlanságodtól aranyos idiótának tűnsz." by a Herceg

Videó és felirat: Szomorú hír, de nincs végig felirat hozzá magyarul, de látogassátok meg az AA-t, a videó, pedig a kedves cyber12 oldalon találhattok linkeket. 

Black Lagoon vélemény

Vér, fegyverek, felboruló autók, rakéták, szállítás, harcok. Nagy vonalakban, de őszintén.

Revy, Dutch és Benny. A legmegbízhatóbb és legjobb szállítók kis csoportja. Feladatuk, hogy pénz ellenében, teljesítik a rájuk rót feladatokat. Nincs bűntudat, nincs lelki szutyok.

Az első részekben csatlakozik hozzájuk, egy először általuk fogvatartott japán srác, aki egyáltalán nincs otthon a fegyverek világában. Miközben fogva tartják, addig az ügynökség, ahol dolgozott, halottnak nyilvánítja. Így csatlakozik a szállító csapathoz, aki foglyul ejtette őt.

A történet itt kezdődik el. Lett egy négyszemélyes csapat, ami minden feladatot képes elvállalni pénzért. Így a sok küldetés közben számos tulajdonságot fedezhetünk fel egyes szereplők között. A főszereplők egyértelműen ők, így nincs mitől félni, nem hal meg senki közölük, egyelőre.

Egy nagyon jó sorozattal állunk szembe, még jó, hogy sokszor kezdem így el a bevezetőt, már unalmas lehet. A szereplők valami zseniálisra vannak megalkotva. Nem tudunk meg senkiről sokat, ez az Alvilág, drog-, és fegyverkereskedelemmel, a bizalom pedig nem olyan ismert arra felé. Benny boy, ahogy Dutch becézni szokta, meg is említi neki, hogy két éve ismeri őket, de nem tud róluk semmit. Senki sem érez rá késztetést, hogy a múltjukat megosszák egymással, így nem voltak nagy drámai jelenetek, de kapunk kicsi ízelítőt néhány szereplő múltjából. 

Szép...

A helyszín Roanapra, a fegyverek és a bűnözők városa. És a Szállítókat mindenki ismeri, sőt tartanak is tőlük. Kisebb-nagyobb harcokra sor került, és nem lehet rájuk panasz. Sok fegyver, golyó, és még több vér hullik a tizenkét részen keresztül, de azért a lövöldözésen kívül mást is kapunk. Először is, Rock beilleszkedése, a csapat megszokása, majd jönnek Revy részéről a bizalmi problémák, amik eszméletlenül jól vannak megcsinálva. Legjobb részek, amikor Revy-nek el van borulva az agya, és Dutch egy kicsit megszólja, az valami fenomenális jelenet. 

Revy és Mr. Chang, a hasonlósaág

Az egyik nagy hatalom a Moszkva Hotel, Balalajka vezetésével, aki gyakran kéri fel Dutch-éket a munkára, a Triád vezetője, Mr. Chang, akivel nem sokszor találkozunk, de nagyon jó személyisége van. Van ahol, csak piti kis Hitler majmolók az ellenség, viszont van, hogy egy pszichopata ikerpár, vagy egy nagyon elszánt cselédlány. Mindegyik tartogat meglepetést, szörnyülködést. Személy szerint, az ikerpár története elég durva colt, úgyhogy nem csodálkozom, mi is lett belőlük. Persze vannak szövetségeseink is, például Eda, aki egy fegyverkereskedő apáca vagy a kocsma tulajdonosa, akinek a kocsmáját mindig szétlövik. 

Talán itt meg kell említeni még a zenét, mert az kivételesen kiemelkedő. Az opening pörgős, teljesen az animébe illő, még az ending lassú, instrumental, szép képi világgal. 

Pont: 10, mert megérdemli

Kedvelt szereplő: Revy, Mr. Chang, Dutch, Eda... szerintem csak ők.

Nem kedvelt szereplő: Hm... az ellenség? :D

Idézet: "- A három legveszélyesebb nő a földön.
              - Totális pusztítás."
       "-Inkább megmutatom neked az agyad színét."

Videó és felirat: Itt a videó, itt pedig a felirat. Azt hiszem nem túlzok nagyon, ha azt mondom, hogy Yuri, mindig a legigényesebb feliratokat szokta kiadni. Köszönjük, Yuri :D

Sekaiichi Hatsukoi, a sorozat

Vigyázz shounen-ai!

Három pár szereplő, akik próbálnak magukkal megbékélni, érzelmeiket felismerni, szerelembe esni egymással. Na, ki lepődött meg?

Onodera Ritsu az irodalmi részlegről került a manga részlegre a családja kiadójától. Kezdőként még sokat kell tanulnia a manga szerkesztésről, de főnöke Takano szívesen segít, ha Ritsu segítséget kér, persze, ezt nem teszi. A kis bolond... Nem ismeri fel régi szerelmét, akinek szerelmet vallott, miután annyit leskelődött utána. Újra itt vagyunk hát.

Nem lepek meg senkit, ha azt mondom, hogy Ritsu végül megtudja, hogy régi szerelme a főnöke, és elég zavarba jön, és próbálja elkerülni minél jobban kedves főnökét.

Mondhatom, hogy ez egy más shounen-ai anime. Ez ténylegesen szól is valamiről! Manga szerkesztés körül forog a legtöbb, ami végre sokkal kellemesebb, mint hogy vannak és evődnek, és nem történik semmi. Sok dolgot tudhatunk meg, főleg a végén, amikor fogalom magyarázás van. Ezenkívül számos mellékszereplővel futunk össze, akik elég sok szimpatikus tulajdonságokkal bírnak.

Visszatérve Ritsu-ra és Takano-ra, őket látjuk a legtöbbször a képernyőn. Személy szerint nekem ők a kedvenceim. Ők tűnnek a legproblémásabbnak, de a félreértések már kezdenek klisésé válni, és köztük pont ez volt a bonyodalom. Javítok, még mindig ez. Takano nem kérdez, de pedig én marha kíváncsi vagyok, hogy-hogy lehetett Ritsu-nak menyasszonya, még ha csak egy félreértés is volt. Kapcsolatuk változott folyamatosan, hol hideg, hol meleg. Itt meg kell említeni az ellenlábas Yokozawa-t, ah, szerelmem. Yokozawa, Takano barátja az egyetem óta, Takano viselkedését, pedig Ritsu-ra keni, miszerint, ő miatta változott meg. Itt meg kell említeni, hogy Yokozawa nem illik Takano-hoz, Yokozawa-hoz sokkal inkább valaki más, például Isaki-san, másik szerelmem a kiadónál. *sóhaj*

Annyira szép ez a kép...

Jó, térjünk át inkább a második párosra, Tori és Chiaki. Chiaki, mint mangaka, Tori, mint a kéziratot beszedő emberke. Szerelembe esnek, persze Chiaki nem tud róla, ő az ártatlan kis ma született bárány, aki nem hogy Tori érzéseivel nincs tisztában, de sajátjával sem, igazi változatosság. Nem sok részt kaptak, 3-4-et talán, de nem sokáig jutottak. Mint mindig itt is van egy harmadik, Yuu, aki szereti Chiaki-t, és aktit akar róla készíteni, amit az utolsó részben meg is enged, és akkor... Hol is tartottam? Áh, igen. Őket nem szerettem. Chiaki túl naív volt, Tori-t se szeretem csak a hangját, mert az Nakamura Yuuichi szólaltatja meg, az az ember egy isten.

Csak ne pirulj, légyszi

A harmadik és utolsó páros Yukina, aki lányos neve ellenére fiú, és egy könyvesboltban dolgozik eladóként és Kisa, az Emeraldnál dolgozó szerkesztő kapcsolatot boncolgatja. Ők se voltak rosszak, Kisa-boy, aki nem tud szeretni, párja a jőképű arculatát bevetve Yukina szép számmal adja el a mangákat, amit ő szerkeszt. És ki mutatja be őket egymásnak? Igen, pontosan, Yokozawa. Itt is van egy fölösleges harmadik, Kisa volt barátja.

Kisa & Yukina

Említsük azért meg két kedvenc mellékszereplőmet, Yokozawa-t. és Isaki-san-t. Persze, csak röviden. Egymásnak vannak teremtve. Kész. Yokozawa-nak ő kell, én tudom. Szóval Yokozawa-ról lerí, hogy csak csak Takano-t akarja védeni, meg hogy talán, szerelmes is belé, de néha amit csinál, az már sok. Isaki-san az igazgató tök poén. Főleg, amikor a gyűlésen vannak az utolsó rész valamelyikébe, és szinte úgy mondja egyszerre, Takano-val, Yokozawa-val, meg egy csajjal a választ Ritsunak, mintha mindig szóról-szóra ugyanezt a beszélgetést lefolytatnák, ők hárman összezárva felettébb viccesek.

Pont: 7

Kedvelt: Takano, Ritsu, Yokozawa, Isaki

Nem kedvelt szereplő: Chiaki, olyan kis semmilyen.

Idézet: "Gyűlölöm Takano-san egóját" - Ritsu
"A mogorva maci ördögi fülei." - Yokozawa-ról mondta az egyik Emerald szerkesztő.

Videó: UraharaShop is befejezte már és a Yaoi Orden is. Köszönjük! :D 

One Outs vélemény

Baseball-os anime, juhúú! És szerencsére nem a szokásos.

Minden úgy kezdődik, hogy a Lycaons sztárja, Hiromichi Kojima, Okinawa-ba utazik, és ott találkozik egy dobóval..Ez a bizonyos, név szerint, Tokuchi Toua, dobó, csak fogadással megy bele a játékba, hisz ez a One Outs egyik lényeges pontja. Ha visszatudja ütni a labdáját Kojima, akkor övé lesz Toua keze, mivel ezt kérte, de ha nem akkor, fizetnie kell Tokuchinak. Tokuchi meg is lepődik, mikor az áldozata visszaüti a labdát, ezért oda is nyújtja a kezét, várva, hogy majd eltöri. És itt mondja Kojima, hogy menjen vele vissza, és játsszon a csapatukban.

És elkezdődnek a nagy összecsapások. Nem kell itt vérre és kimerítő edzésekre gondolni, hiszen itt nem arról van szó, hogy milyen keményen eddzenek a csapatok, majd jutnak el a bajnokságig. Kivételesen, Tokuchi egy zseni, akinek a logikája átlag feletti, a szorult helyzetekből pedig mindig talál kiutat. Mondhatjuk úgy, hogy Tokuchi a hős, aki mindig megmenti a napot vagy a meccset.

Tokuchi az egészben a legjobb karakter, bár ez elvárható lenne egy főszereplőtől, de itt nem is lehet sok szereplő közül választani. Mint a képen is látszik, szőke haj, cigi legtöbbször a szájába, egy önelégült mosoly az arcán, amit mindig feltesz az arcára, ha az ellenség éppen belesétált a csapdájába. A szája szintén nagy, mindig szívesen szól be csak úgy az ellenfélnek, hol hülyíti őket, hol pedig megmondja az őszintét, és hogy nincs rá esély, hogy győzzön.

Egy nem teljesen kifejlett önelégül mosoly

Miután csatlakozik a csapathoz a klub vezetővel fogadást kötnek Tokuchi fizetésével illetőleg. A klub vezető bosszankodik, mikor a csapat nyer, pedig nem ez lenne a dolga. A személyes bosszúja sokkal többet ér neki, mint a csapat győzelme, ami szánalmas egy klubvezetőtől. Tokuchi közönyös vagy szemét, elmagyarázza, hogy miért is csinált úgy, miközben összetöri az ellenfeleit, kedves. Összefoglalva, baseball, logika, szemétkedés Tokuchi részéről, pénz, önelégült mosolyok. 

Kicsit pszichonak néz ki így, nem?:D

Pontozás: 10 :D

Kedvelt szereplő: Tokuchi.

Nem kedvelt szereplő: Nem volt.

Idézet: "Ez a fickó még az edzőnél is rosszabb."- egy ellenfél
"Akik összetörtek, többet ne álljanak fel." - Tokuchi

Videó: Will of Fire, szép volt. Köszönjük. :D 

Gintama, 1. kötet vélemény

Mangaka: Sorachi Hideaki

Hossz: Még nem tudni.

És itt van hát az ELSŐ Gintama kötet értékelése, azért kötetenként, mert úgy sokkalta jobb végigkövetni az eseményeket, mintha írnék egy hosszú, tömör véleményt. Szóval első kötet.

Ha valaki nem ismerné felvázolom a helyzetet. Az Amanto idegenek húsz éve Edo-ba jöttek, így a szamurájokat megfosztották kardjuktól, és mint minden akkor élő embert a büszkeségüktől is. Igazi szamurájok már nem léteznek. Éles kardot nem viselhetnek, kivéve az, akinek van engedélye, de a fakard nem tiltott.

Megtörténik a nagy első találkozás Gintoki és Shinpachi között, mikor is Gintoki édességlöketét, amit egyszer ehet egy héten a magas vérnyomása miatt kiborítják. Itt jön szellemes beszólásokkal egy csihi-puhi, amiből a részt nem vett Shinpachi jön ki vesztesen, mert nála maradt Gintoki véres fakardja, ezért be is viszik. Majd néhány nap múlva, Shinpachi számonkéri, hogy mégis, hogy tehette ezt. Aztán az egészből az jön ki, hogy csatlakozik az Alkalmi munkás csoporthoz, akik pénzért bármit megtesznek.

És jönnek az események. Találkozás Hasegawa-sannal és a ritka állatokért rajongó hülye herceggel. Kagura csatlakozása, aki emberfeletti erőkkel bír, és a fiúk először azt hitték, hogy megölték őt, mikor elütötték a motorral. Szegény naiv lelkek. Otose, az alattuk lévő bár tulajdonosa, és az ő szedi össze a havi lakbért, amit persze egyszer se tudnak kifizetni. A szereplők összeismerkednek egymással a fejezetek folyamán, Kagura és Otose találkozása poénos. Megtudjuk, ki is igazából Catherine, Otose alkalmazottja. Fontos még megemlíteni Katsura-t, aki nem Zura, ahogy Gintoki hívni szokta. Egy nagyon jó beszélgetésnek lehetünk tanúi köztük. Kik is azok az Anti-Idegen pártiak? :) És mi köze mind ehhez a Shinsenguminak? Hijikata-san és Gintoki találkozása tavolról, egy bomba, Sogo, Katsura...

Sok szereplős manga, mégis nagyon jó csinálnak mindent. Egyszerűen fantasztikus, ahogy szerepeltetik őket, poénkodnak, mégis az egész tényleg vicces, nem valami kínos hülyeség, nem ez egyértelműen nem kínos. De a szereplők totál hülyék, banálisan. Viszont annyira szoros a kötődés, pedig még nem is a jutottak túl az első köteten. Jó nézni az ilyen karaktereket. Egyáltalán nem sablonos, mindig mutat újat, és egy másik oldalt, ami engem még jobban lázba hozott. Egyszerre lehet ezen a sorozaton szakadni a nevetéstől, néha meghatódni, sírni, és eközben jól szórakozni.

Annyira menő Gin-san

Visszatekintés a múltba, Gintoki és Katsura múltjába, hogy milyenek is voltak a háború közben. Gintoki gondolatai az életről nagyon érettek, ahhoz képest, hogy legtöbbször komolytalan, vagyis amikor nem épp' valami harcról van szó. Gintoki és Katsura párbeszédein lehet szakadni rendesen, ezért mindenki kezdjen bele a mangába, mert valami eszméletlen.

Néhány szó a rajzolásáról: tetszik. Mivel nem értek hozzá, ezért nagyon  mást nem tudok mondani.

Pont: 10 :D Egyértelmű.

Kedvenc szereplő: Gin-san és Katsura, de a többieket is szeretem, csak még nem annyira mint őket <3

Nagyon nem kedvelt szereplő: Nincs :D De mégis... a hülye herceg.

Kedvenc idézet: "Amíg a testem meg nem törik, addig kihúzom magam: egyenesen állok és élem a saját életemet" /Gintoki/

"- Tényleg te vagy, Zura Kotaro?

 - Nem Zura, hanem Katsura!!"

Lelőhely: Mangazin és SaiyanRivals

Ezer köszönet a fordítóknak, lektoroknak, scannelőknek és aki részt vett a munkában.

2011 nyári szezon - nem fogunk elsüllyedni a sok jó anime tengerében

Remélem fordításom, visszaadja amiről szólni fog, nem nagyon részletezem őket, ahogy fenn sincs, de azért néhány szót csak kapnak a sorozatok. Nem mindig fordítottam szó szerint, csak nagyjából, de nem vállalok felelősséget, ha valaki, rávilágít, hogy nem elég magyaros, hát tegye, de ezt tudom, és azt is, hogy nem mindent fordítottam le, mivel nem tudok annyira angolul. Nah, olvassatok.

Még a tavaszi szezonban induló animéknek sincs vége, de már itt van a nyári szezonról egy kis összefoglaló.
Appleseed XII, nem különösebben érdekel.
Natsume Yuujinchou-san, ez biztos nézős, vééééééégre :D Natsume, Nyanko-senei, Natori, még több visszaemlékezés, loooooooveeeeee óh, mily gyönyör :D 
Mayo Chiaki, egy csaj leleplez, egy pasit, hogy ő nem is pasi? És ha ez kiderül... nem lesz jó vége. Nem néz ki drámának, de ha lesz időm - vagyis soha - biztos megnézem. 
The Idolm@ster, egy producer karrierjét követi végig, akinek 13 pop idolnak is össze kell dolgozni, hááát... nem igazán érdekel.
Blood-C, erről csak annyit mondanak, hogy egy új Blood projekt, eredeti sztorival és karakterekkel, a CLAMp és az I.G. gondozásában. Nem néz ki rosszul, remélem kevés jó nyári anime lesz :D Akkor erre biztos lesz idő :D 
Baka to Test to Shoukanjuu Ni!, mivel második évad ezért nem.
Usagi Drop, a 30 éves Daikichi hazatér a nagyapja temetésére, talál egy gyereket a kertben, akiről az anyja mesél. A nagyapja törvénytelen gyereke, akiről senki se akar gondoskodni, ezért eldönti, hogy ő fog. Josei mangán alapul, úgyhogy van rá lehetőség. 
NO.6., 2013-ban játszódik, eliteket képeznek scifi, jöhet.
Ikoku Meiro no Croisée, a 19. század második felében játszódik, Yune, találkozik egy francia fiúval, akivel vissza is utazik Párizsba, és ott áll munkába, egymás megértéséről tanulnak, és blablabla...  Kíváncsi leszek
Itsuka Tenma no Kuro-Usagi, Taito, gondolom a főszereplő srác, egy vámpír csajról álmodik, aki azt mondja neki, hogy neki adja a "mérgét". Néha úgy gondolja, hogy ébren is hallja a hangját. De miután túlél egy balesetet, ami halálos lett volna, Taito élete drasztikusan megváltozik és be kell vallania, hogy az álmai, valósabbak, mint gondolta. Komolynak hangzik, ami jó pont, de a legjobbak a seiyuu-k pl. NAKAMURA YUICHI vagy FUKUYAMA JUN... egy animében *szívhalál*
Nekogami Yaoyorozu, komédia, Koyama Yuzu befut egty antik boltba, ahol találkozik Mayuval, egy istennel...
R-15, Akutagawa, egy tinédszer pornó-novella író, Belép a Hi-Gakuen iskolába, ami csak géniuszokat vesz fel. A pornó képességeivel akarja osztályával megnyerni a versenyt. ... ... Hmm...Hmm... Ebből mi lesz?
Dantalian no Shoka, Antony megörökli a nagyapja régi birtokát és egy személyes könyvtárt. A birtok pincéjében, találkozik egy titokzatos lánnyal, Daliannal. A csaj egy Dantalian, és van egy Dantalian könyvespolc, ami a démonokról könyveket, tárol. .... tetszik, teszik... saiyuu ONO DAISUKE lovve :D
Nurarihyon no Mago Second,  jah, az első évad nem volt nagy szám, szerintem ez se lesz az, de azért kíváncsi
Kaitou Tenshi Twin Angel, Haruka és Aoi gólyák a középiskolában, és legjobb barátok. Segítenek az iskolai csoportokkal, de este ők keresztbe tesznek az ellenségnek. Öhhh, nem.
Blade, Madhouse és Marvel pojekt. hm, mi???
Kamisama Dolls, Kyouhei, miután elköltözik Tokióból, a régi városába, hogy elmeneküljön az ott történt eseménytől, csap egy "ivós partyt", a barátaival, beleértve régi szomszédját, Shiba-t.Az egész éjszekát átisszák, majd a liftben ő és Shiba találnak egy halott, véres testet. És ezután jött alényeg h van ő és ő meg ő... de I don't understand. De jól hangzik.
Sacred Seven, új iskola harc akció, az "emberek memóriája megváltoztatják a világot". Ajjh ajjh, nem kell nekem battle action 
És az utolsó sor nem érdekel, elveszett a lelkesedésem. Sorry.

Ti mit terveztek be nyárra? A nyári szezonnal együtt? Pótlás? Tavaszi szezon? 

L'Etoile Solitaire - Magányos csillag

Yaoi! Nyáltenger és egyéb romantikus fájdalmak érhetnek olvasás közben, de gondolkodjunk pozitívan, lehetne rosszabb is. De azért ez egy nagy kínzás volt.

Elkövető: Ogami Yuno.

Micah Remmington balra: fekete hajú), egy üzletember, aki egy nagyon sikeres üzletember, ezenkívül eltapossa ellenségeit. Következő célja a Kurahashi vállalat, melynek a vezetője, az egyetemista Yuuki, (miért hívnak majdnem minden ukét Yuukinak? már unom ezt a nevet), aki pénzhiánnyal küszköd, ezért Micah fel akarja vásárolni a szállodát, hogy bevételt szerezzen belőle.

És igen, itt akad össze a Yuukival, aki nem nagyon akarja irányítani a családi vállalkozást, de rajta sor. Látszik rajta, hogy nem egy irányító típus. Így nem lepődünk meg, mikor kiderül, hogy legtöbbször az asszisztense beszél helyette, aki ha nem is szemmel láthatólag, de bele van zúgva Yuukiba. Ugyanez Micah asszisztenséről is elmondható, bár az egész nyilvánvaló

Nagyon-nagyon unalmas. Találkoznak még az előtt, hogy tudnák egymásról, hogy igazgatók mindketten. Yuuki, ezzel szerzett egy új barátot, akiről kiderül, hogy egy cég igazgatója, Mily szomorú... Kapunk egy olyan Yuukit, aki nem tud kiállni magáért, irul-pirul, amin már meg se lepődöm. Elhiszem, hogy sok olyan dolgot tud mondani, ami miatt elpirul, de nem minden harmadik oldalon. Yuuki, úgy viselkedik, mint egy lány, még egy lányra jobban is hasonlít.

A rajzok nem tetszettek, Micah barátnőjének a szeme például, olyan volt, mintha vak lenne. És az a kis indok, hogy terhes? Ugyan... Annyira átlátszók ezek az indokok, de még a szereplők is olyan naivak, hogy szinte idegesítőek.És a Micah asszisztensének a szerelmi vallomása? Valami katasztrófa, hipp-hopp, bevallotta, eztán meg hagyjuk ezt figyelmen kívül, Micah módra. Annyira őszinte és nyitott volt szegény pasi, hogy majdnem megsajnáltam, de aztán mégsem tettem, az már furcsa lett volna.

Mert nincs karakterizálás. Nincs egy nagy történet. Nincs semmi. Egy átlagos yaoi, csak a rosszabb fajtából. Én elhiszem, hogy ez egy kis kötetnek készült, és nem lehet regényeket írni, de nagyon szegényes felhozatal volt, a szereplők, olyan üresek voltak, mint egy váza, a történet sem volt nagy szám. A sablon a megszokott. Szóval "szőke" herceg fehér lovon, megmenti a felelőség alól, hogy tanulni tudjon. A végén biztos nem ér testi megrázkódtatás, se lelki, a befejezés miatt.

Pontozás: 4, rossz. Nagyon nagyon rossz....

Kedvelt szereplő: Vicces....

Nem kedvelt szereplő: Mindenki.

Kiadta itthon: A FUMAX.

Ai no Kusabi vélemény

YAOI, megint, már én is unom őket, de tényleg. Sajnálom, a sima animék hosszabbak, és több velük a baj. Yaoikból meg csak kevés van, és nem mindegyik jó, nah ez egy nagyon-nagy kivétel.

Azt hiszem ez az egyik legalaposabb yaoi mű. Szóval olyan alapmű féle, ha ezt nem láttad, akkor a tudásod nem megalapozott. Akkor csak a "cukros" yaoihoz vagy hozzászokva, aminek a legnagyobb hazugsága, a "Nem vagyok szerelmes belé" gondolat. Uncsi. Nah, ha már valaki unja a tejjel-mézzel megkent történeteket, ezt nyugodt szívvel ajánlom. 

Más világot mutat be a mostanihoz képest. Vannak a "blondie"-k és a mongrel-ek. Egységesen lenézik a másikat, és a szőkék, előszeretettel tartanak pet-eket a saját kényeztetésükre.

A két szépségnek ott kezdődik a története, hogy a kedves fekete hajú egyed, a.k.a.Riki, bajba kerül, vagyis éppen összeverik, amikor jön a mindenki felett álló blondie Iason Milk, aki megmenti Riki seggét, hogy magáénak tudhassa, a kis önző dög. Riki persze vissza akarja fizetni a szívességet, ezért felajánlja egyetlen fizetőeszközét: a testét. Így három éven át Iason pet-je, majd kap egy év "szabadságot", amikor vissza megy a régi csapathoz, ahol ott van régi szeretője Guy.

Nem szomorú, nem szomorú...

Ez az alapfelállás. Aztán egyértelműen bejön a képbe újra Iason, és még néhány nagyon szórakoztató szereplő. Amennyire lehet ebben az animében egy embert is szórakoztatónak is nevezni. A hangulat egyértelműen reménytelen. Mindenki küszködik az elvárásokkal. Iason, mint a szöszök vezére, Riki meg, mint a kis banda irányítója. Ide sorolható még Katze, aki egy eszméletlen édes "barátja", Iasonnak és Rikinek is, meg Roul, Iason, szőke barátja. Voltak azért érdekes pillanatok, szóval annak a Killie fickónak (22. mellékszereplő) a rózsaszín öltönyével erősen ízlésficama van. Szerettem, amikor sikerült valami érzelmeket kicsikarni kettőjükből. Mikor pl. Iason megjelent, és Riki meglepődött elég erősen, ahhoz képest, hogy nem éppen az érzelmei kimutatására specializálódott. Másik kedvencem, amikor érthetetlen módon, de meggyújtották a cigit, és kettőt szívtak belőle, és voila... elnyomták. A blondie-k marha gazdagok, vontam le a következtetést. 

Raoul

Karakterekben nincs hiány, nagyon-nagyon egyediek. Még a mellékszereplők is megértésre találtak nálam. Katze múltjára adtam egy nagy ötöst, mivel felépítésben nincs hiány. Egyedül, amit keveslettem, a világ felépítése, a blondie-k világa, és a petek kapcsolatai. Úgy értem, más petjét ki lehet szemelni? És mit is mond ez a Jupiter Iasonnak pontosan? Viszont azt biztos bejelenthetem, hogy a negatív szereplő, Guy, azt hiszem örökre negatív marad. Hogy lehet egy ilyen köcsög, amikor Riki "törődött" vele, ameddig tudott?

Katze, örök kedvenc Iason után

Összhatásban egyértelműen a legsokkolóbb yaoi, a hangulat nem mutat egy komédiára, szerencsére, ettől kíméltek. Nem voltak ilyen "mély" gondolatok, hogy "vajon szeret" vagy "nem vagyok szerelmes", csak ment a történet, de néha sokkal több érzelemre került sor, mintha a mostani kis yaoikat nézzük, aminek a főszereplőjének a legmélyebb gondolata, hogy ő ugyan nem szerelmes a másik pasikába, csak nagyon-nagyon dühös rá... Itt mondhatjuk, hogy ilyen nem fordult elő. Ilyen sablon nem lenne erre jellemző.

Guy átesik egy személyiségzavaron, a szegény. mocskos, hülye... fújj, de utálom. És mi volt az a végén??? Úristenem!! Ez tényleg OMG!! Azért ott kezdődött a szörnyülködés, hogy Guy... Viszont az utolsó megosztott cigi, annyira édeskeserű volt, mindketten egymás mellett, és elszívták az utolsót. Katze meg sírt, és az egy nagyon bensőséges jelenetnek tűnt.  Hisz, az egész mongrel-blondie ellenszenvnek vagy alázatosságnak mutatott volna ellenpéldát, mégha nem is nyíltan. Bár nem mondható el róluk, hogy ezek mennyire szeretik egymást, mert szinte egyszer se ejtik ki. Csak a testi vonzalomra és a petségre gyanakodhatunk. Mégis, jó azt gondolni, hogy igenis lassan alakult ki köztük, vagy mindig ott volt az a kis egészséges vonzalom, ami annyira sok szexuális feszültséget okozott. 

Pontozás: 9

Idézet: "Csak egy blondie" - fogalmam sincsen ki mondta... de nyilván már nem él...

Kedvenc szereplő: Iason, Katze, Riki

Unszimpatikus szereplő: Guy, akit már háromszor megöltem, felkötöttem, és nyársra tűztem.

Videó: Bishounen :D Nyami. Őket is szeressük.