Highschool of the Dead vélemény

Zombik, mellek, vér, mellek, nagy mellek, vér, vér.

Miután túlesünk a nagy mellek látványán, és koncentrálhatunk a történetre, belebotlunk egy viszonzatlan szerelembe.

Kezdeti szituációnk, mikor elszabadul a pokol, néhány hősünk a tetőre menekül, a sok, halott zombi elő, akik őket akarják megízlelni. Nyami, emberhús... Gátat építenek, majd kiokoskodnak valami szökési tervet, de jaj, a szegény barátot, aki a két szereplő közé állt,megharapnak a zombik. Már csak ketten maradtak a tetőn, Rei és Komuro.

Ezzel párhuzamosan, a furcsa, fegyvermániás fiú, Kouta, megmenti az elkényeztetett rózsaszínű hajú hercegnőt, Takagi Sayát. Ezenkívül, még van nekünk egy szamuráj lány, Saeka, és egy szőke nővér, Marikawa-sensei. Összejön az ő két kis csapatuk, majd mennek is ki autóval az iskolából.

Nem kínált semmi különlegeset az anime azonkívül, amit beharangoztak. Zombik érzelmek nélkül. Igeeeen! Vér. Igeeen! Fanservice. Igee- Nem!

Zombik, szép vérfröccsenések, érzelmi válságok és egy csomó fansevice. A történet elkezdődik és mi is a ksi busszal, később autóval együtt haladunk előre az ismeretlen felé. Hőseinknek szembesülnie kellett a tudattal, hogy a zombik mindenhol ott vannak, és harc nélkül nem élhetik túl. Felfegyverkeznek, ki baseballütővel, ki szögbelövővel.

Sok karakter volt, kevesebb történéssel. Ahogy az első zombi elszabadult, és az iskolában kitört a pokol, hőseink menekülésbe fogtak. És kész. Menekültek. Menekültek és menekültek. Néha ketten, néha többen. Voltak nagy okosságok az elején és a végén, amit Komuro mondott, de annyira felszínes gondolatokat fogalmaztak meg, hogy inkább nevetségesek voltak, mint komolyak. 

Telis-tele fanservice-zel. Kicsit unalmas már, hogy mindenhol, nagy mellek, kivillanó bugyik és stb., de nem lehet hibáztatni érte senkit. Lehet, hogy csak én nem bírom, de fanservice helyett számos dologgal lehetett volna gazdagítani a sorozatot.  

Nyááál

Karakterek... Elég szánalmasak voltak. Sehogy se találták helyüket egymás mellett, nem passzoltak egymáshoz, annyira rossz volt nézni, ahogy szerencsétlenkedtek egymással. A legirritálóbb szereplő mindenképpen Rei volt, ahogy beszélt, a forrófejűsége miatt, ahogy viselkedett másokkal, csak egyszerűen idegesített. Volt még nekünk egy főszereplőnk, aki egyáltalán nem volt szimpatikus, már a haja is rosszul állt. Nem volt vezető alkat, mégis úgy állították be, mintha képes lenne vezetni egy csapatot, de nem látszik rajta még most se, hogy az. Féltékenységi rohama az első részben szinte nevetséges volt, bár ahogy haladunk egyre előre, kap egy kis határozottságot. Következő áldozatunk legyen Kouta, aki a szokásos lúzernek néz ki, de néhány rész után rájövünk, lúzernek lenni nem is olyan rossz, ebben az esetben. Egyértelmű, hogy mindenki a főszereplő pasikáért van oda, ki másért. Mert Komuro érzékeny, barátságos, és csak egyszerűen tökéletes minden lánynak. Ahogy nyáladzanak utána, már rossz nézni.

Ahhoz képest, hogy a karakterek nem értek sokat, a történet izgalmas volt, még ha nem is történt minden pillanatban egy rakat esemény. Nem sokat tudtunk meg, ki terjeszthette el a "vírust", de szerintem valami nagy szervezet állhat az egész mögött. A vége, mondhatjuk, hogy nem sokat tudtak belesűríteni 12 részbe. Meglátogattuk a rózsaszín kiscsaj birtokát, akik elég jól fel voltak szerelve. Viszont más családjához nem jutottak el, így gondolom a második évadban nagy részben erről lesz szó. Az utolsó képkockák nagyon biztatóak. Elindulnak a ködös reggelen.

taram-taram

A rajzolás nem nagyon tetszett, az arcaik furák voltak szerintem. Viszont a zene elég kellemes volt a maga módján.

Pontozás: 7 pont

Kedvenc jelenet: Mikor Komuro lelőtt egy embert. Ki gondolta volna, hogy nem fog több napig azon gondolkozni, hogy embert ölt. Pedig egy pánikolós részt szívesen elfogadnék.

Kedvenc szereplő: A kutya :D

Nagyon nem kedvelt szereplő: Rei

Videó: Az AnimeAddicts gondoskodott a videóról, és a magyar feliratról szépen megformázva, én onnan néztem