Utólag is Boldog Karácsonyt!

CUT vélemény

Mangaka: Kawai Touko

Hossz: 1 kötet, 6 fejezet.

Vigyázz YAOI!

Kellemes esti olvasmány, ha valaki egy melankólikus, iskolai, komoly témás mangát akar olvasni. 

Ismerjük a legtöbb yaoi milyen. Össze-viisza pirul az uke, rosszabb, mint egy szerelmes lány, vagy pont olyan. Néha nincs semmi története az egésznek, van amikor csak egy kis könnyed tíz oldalas, de van amikor több köteten át tudják húzni a sok szexet és a félreértéseket. Na, ez a manga nem ilyen. 

Chaikit éppen leszidja a tanára, hogy nem ment el az apjával a szülő-diák találkozóra, indoka, hogy elfelejtette, és akkor találkozott, a másik főszereplővel, Yukimura-val, aki szintén elfelejtette. Ez a jelenet tele volt kíváncsisággal Chiaki részéről, aki érdeklődve szemlélte a srácot, és minden itt kezdődött. Egyszerűen annyira jó volt, hogy elmondani nem lehet, de azért megpróbálkozom összeszedni, miért is kell elolvasni. 

Mindkettő srácnak a múlt ott leselkedik a válla fölött következő sarkon. Egyikük se tud szabadulni. Egyikük mazochista és a mostohaapja előszeretettel szexszel vele, a másik pedig folyamatosan menekül a múlt sebei elől. Kellemes meglepetés volt, hogy nem kategorizálták a szereplőket, nem adtak meg nekik az alap viselkedést, (mint például, pirulós, hirtelen elmondja az összes érzelmét uke, és a hideg, távoli, de azért szereti az uke-t seme), hanem szépen minden ment a maga útján, eredeti személyiségük volt, talán így érthetőbb. Chiaki-nak az önelégült mosolya lehengerlő, először ez fogott meg legjobban, plusz a hazugságai, amiket mond, bár csak a tanárának. 

Az önelégült mosoly

A kötet során közelebb kerül a két fiatal, bár történnek a dolgok, ami szítja mindkettejük kíváncsiságát, de inkább Chiaki Yukimura iránt. Az egész kötetet végigköveti a szomorúság, a keserű valóság, az érzés, hogy egyedül vannak a világban. Olyan szép gondolatok vannak benne, hogy vétek kihagyni. Nem csak a téma választás érdekes, hanem a karakterek is. Chiaki, akinek a kezén van egy csuklópánt, (na vajon miért?), ő az aki mosolyog, de a szíve nincs benne, csak látszat az egész. Összetettek a személyiségek, nem csak a felszínt szántják, ami külön öröm volt.

Folyamatosan derülnek ki a dolgok, szinte öröm olvasni, kár, hogy ezt nem húzzák több kötetesre. A személyiségüknek külön pontok járnak. Igényes, érdekes történet. Mondja azt valaki, hogy nem volt kíváncsi, hogy a fiúk, miképpen jutottak el odáig. Kapunk egy szép családi betekintést, néha azok a legfontosabbak, hogy megtudjuk az okokat. 

Pont: Legszívesebben 10-et adnék, de csak 9. :) Mondjuk ha én egy yaoira annyit adok...

Kedvelt szereplő: Yukimura és Chiaki is szerethető az összes problémájukkal.

Nem kedvelt szereplő: Chiaki mostohaapja.... szemét...

Kedvenc idézet: "Ez volt a kezdete a rettentően keserű és fájdalmas napoknak."

"Mi van, ha például alkotsz egy másik fájdalmat, hogy felváltsa a kibírhatatlant?"

Lelőhely: Red Light Yaoi Team