CUT vélemény

Mangaka: Kawai Touko

Hossz: 1 kötet, 6 fejezet.

Vigyázz YAOI!

Kellemes esti olvasmány, ha valaki egy melankólikus, iskolai, komoly témás mangát akar olvasni. 

Ismerjük a legtöbb yaoi milyen. Össze-viisza pirul az uke, rosszabb, mint egy szerelmes lány, vagy pont olyan. Néha nincs semmi története az egésznek, van amikor csak egy kis könnyed tíz oldalas, de van amikor több köteten át tudják húzni a sok szexet és a félreértéseket. Na, ez a manga nem ilyen. 

Chaikit éppen leszidja a tanára, hogy nem ment el az apjával a szülő-diák találkozóra, indoka, hogy elfelejtette, és akkor találkozott, a másik főszereplővel, Yukimura-val, aki szintén elfelejtette. Ez a jelenet tele volt kíváncsisággal Chiaki részéről, aki érdeklődve szemlélte a srácot, és minden itt kezdődött. Egyszerűen annyira jó volt, hogy elmondani nem lehet, de azért megpróbálkozom összeszedni, miért is kell elolvasni. 

Mindkettő srácnak a múlt ott leselkedik a válla fölött következő sarkon. Egyikük se tud szabadulni. Egyikük mazochista és a mostohaapja előszeretettel szexszel vele, a másik pedig folyamatosan menekül a múlt sebei elől. Kellemes meglepetés volt, hogy nem kategorizálták a szereplőket, nem adtak meg nekik az alap viselkedést, (mint például, pirulós, hirtelen elmondja az összes érzelmét uke, és a hideg, távoli, de azért szereti az uke-t seme), hanem szépen minden ment a maga útján, eredeti személyiségük volt, talán így érthetőbb. Chiaki-nak az önelégült mosolya lehengerlő, először ez fogott meg legjobban, plusz a hazugságai, amiket mond, bár csak a tanárának. 

Az önelégült mosoly

A kötet során közelebb kerül a két fiatal, bár történnek a dolgok, ami szítja mindkettejük kíváncsiságát, de inkább Chiaki Yukimura iránt. Az egész kötetet végigköveti a szomorúság, a keserű valóság, az érzés, hogy egyedül vannak a világban. Olyan szép gondolatok vannak benne, hogy vétek kihagyni. Nem csak a téma választás érdekes, hanem a karakterek is. Chiaki, akinek a kezén van egy csuklópánt, (na vajon miért?), ő az aki mosolyog, de a szíve nincs benne, csak látszat az egész. Összetettek a személyiségek, nem csak a felszínt szántják, ami külön öröm volt.

Folyamatosan derülnek ki a dolgok, szinte öröm olvasni, kár, hogy ezt nem húzzák több kötetesre. A személyiségüknek külön pontok járnak. Igényes, érdekes történet. Mondja azt valaki, hogy nem volt kíváncsi, hogy a fiúk, miképpen jutottak el odáig. Kapunk egy szép családi betekintést, néha azok a legfontosabbak, hogy megtudjuk az okokat. 

Pont: Legszívesebben 10-et adnék, de csak 9. :) Mondjuk ha én egy yaoira annyit adok...

Kedvelt szereplő: Yukimura és Chiaki is szerethető az összes problémájukkal.

Nem kedvelt szereplő: Chiaki mostohaapja.... szemét...

Kedvenc idézet: "Ez volt a kezdete a rettentően keserű és fájdalmas napoknak."

"Mi van, ha például alkotsz egy másik fájdalmat, hogy felváltsa a kibírhatatlant?"

Lelőhely: Red Light Yaoi Team

L'Etoile Solitaire - Magányos csillag

Yaoi! Nyáltenger és egyéb romantikus fájdalmak érhetnek olvasás közben, de gondolkodjunk pozitívan, lehetne rosszabb is. De azért ez egy nagy kínzás volt.

Elkövető: Ogami Yuno.

Micah Remmington balra: fekete hajú), egy üzletember, aki egy nagyon sikeres üzletember, ezenkívül eltapossa ellenségeit. Következő célja a Kurahashi vállalat, melynek a vezetője, az egyetemista Yuuki, (miért hívnak majdnem minden ukét Yuukinak? már unom ezt a nevet), aki pénzhiánnyal küszköd, ezért Micah fel akarja vásárolni a szállodát, hogy bevételt szerezzen belőle.

És igen, itt akad össze a Yuukival, aki nem nagyon akarja irányítani a családi vállalkozást, de rajta sor. Látszik rajta, hogy nem egy irányító típus. Így nem lepődünk meg, mikor kiderül, hogy legtöbbször az asszisztense beszél helyette, aki ha nem is szemmel láthatólag, de bele van zúgva Yuukiba. Ugyanez Micah asszisztenséről is elmondható, bár az egész nyilvánvaló

Nagyon-nagyon unalmas. Találkoznak még az előtt, hogy tudnák egymásról, hogy igazgatók mindketten. Yuuki, ezzel szerzett egy új barátot, akiről kiderül, hogy egy cég igazgatója, Mily szomorú... Kapunk egy olyan Yuukit, aki nem tud kiállni magáért, irul-pirul, amin már meg se lepődöm. Elhiszem, hogy sok olyan dolgot tud mondani, ami miatt elpirul, de nem minden harmadik oldalon. Yuuki, úgy viselkedik, mint egy lány, még egy lányra jobban is hasonlít.

A rajzok nem tetszettek, Micah barátnőjének a szeme például, olyan volt, mintha vak lenne. És az a kis indok, hogy terhes? Ugyan... Annyira átlátszók ezek az indokok, de még a szereplők is olyan naivak, hogy szinte idegesítőek.És a Micah asszisztensének a szerelmi vallomása? Valami katasztrófa, hipp-hopp, bevallotta, eztán meg hagyjuk ezt figyelmen kívül, Micah módra. Annyira őszinte és nyitott volt szegény pasi, hogy majdnem megsajnáltam, de aztán mégsem tettem, az már furcsa lett volna.

Mert nincs karakterizálás. Nincs egy nagy történet. Nincs semmi. Egy átlagos yaoi, csak a rosszabb fajtából. Én elhiszem, hogy ez egy kis kötetnek készült, és nem lehet regényeket írni, de nagyon szegényes felhozatal volt, a szereplők, olyan üresek voltak, mint egy váza, a történet sem volt nagy szám. A sablon a megszokott. Szóval "szőke" herceg fehér lovon, megmenti a felelőség alól, hogy tanulni tudjon. A végén biztos nem ér testi megrázkódtatás, se lelki, a befejezés miatt.

Pontozás: 4, rossz. Nagyon nagyon rossz....

Kedvelt szereplő: Vicces....

Nem kedvelt szereplő: Mindenki.

Kiadta itthon: A FUMAX.